Parazita petéjét találták meg egy 6200 éves csontvázon
Több mint 6200 éves csontvázon találták meg a bilharziát okozó laposféreg petéjét Szíriában.
A parazita az öntözéses földművelés kezdetének korából származik, amikor az emberek sokat gyalogoltak a meleg vízben: ez kitűnő alkalom volt a laposféreg-fertőzésre, amely ma több mint 200 ezer embert sújt.
A több mint 6200 éves gyermekcsontváz medencéjének közelében fedezték fel az élősködő petéjét. Az új földművelési technika miatt sok időt kellett a meleg vízben eltölteni, ami ideális feltételeket teremtett arra, hogy a laposféreg az emberre költözzön. Ez lehetett a kezdete a bilharzia, más néven szkisztoszomiázis nevű fertőzésnek.
„Hatalmas áttörést jelentett az öntözéses fölművelés, ám akaratlanul is váratlan következményei lettek. A megbízhatóbb élelmiszerellátás sok új betegség elterjedésével járt” – mondta Gil Stein, a Chicagói Egyetem közel-keleti régészeti professzora, a tanulmány egyik szerzője.
A csigák hordozta apró férgek lárvái a meleg folyóvízben könnyen átköltözhetnek az emberbe, belefúrhatják magukat a bőrbe. Amint kifejlett féreggé érnek, a hólyagban, a vesében, a belekben és a test más tájain telepednek meg. Lázat, kiütést, hasi fájdalmat, hányást, végtagbénulást, veseelégtelenséget és hólyagrákot is okozhat az élősködő. Gyógyszerrel ma már könnyen kiirthatók a szervezetből.
A csontváz lelőhelyén búza- és árpatermesztésre utaló bizonyítékokat találtak – magyarázta Stein. Hozzátette: az öntözés a malária és más betegségek megjelenését is előidézhette: a tározók állott vízében a szúnyogok gyorsan elszaporodhattak.
A modern öntözőrendszerek szintén hordozzák ezt a veszélyt. „Afrika sok részén támad valakinek az az ötlete, hogy épít egy gátat vagy mesterséges vízforrást, majd tíz évvel később rengeteg embernek lesz laposférge” – mondta Piers Mitchell, a tanulmány másik szerzője.
A bilharziát okozó vérmétely korábban ismert legrégebbi, 5200 éves petéjét egy egyiptomi múmiában találták.
(MTI nyomán)