Belgrád: a kerítésen kívülre helyezett ajtó
Július 1-jén Tomislav Nikolić szerb államfővel találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A Blic szerb napilap értesülései szerint a magyar-szerb kétoldalú gazdasági, beruházási, határon átnyúló és kulturális kapcsolatokról tárgyalt a két politikus Belgrádban.
Közösen nyitotta meg Magyarország Belgrádi Nagykövetségének kulturális szolgálatát, vagyis a Collegium Hungaricumot Belgrádban Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Ennek elsődleges célja nem más, mint a magyar kulturális értékek közvetítése Szerbiában. Az intézmény megnyitására már hosszú ideje igény lett volna, amelynek egyik alapköve – ahogyan azt a szerb elnök kifejtette – a két nemzet közös történelmi és kulturális múltja.
“Ha végigtekintjük a közös múltat és a két kultúra egymásra gyakorolt hatását a művészetben, teljesen magától értetődő egy ilyen intézmény létezése, mint amelyet most itt megnyitunk” – mondta Nikolić.
„Örömmel tölt el, hogy a magyar kultúrának végre lesz háza abban a városban, amely évszázadokon keresztül összekötötte a szerb és a magyar népet” – fejtette ki Orbán Viktor.
Tomislav Nikolić kiemelte, hogy a két ország között sokat erősödött a politikai párbeszéd az elmúlt két évben. A kulturális intézet megnyitásával ez a kapcsolat tovább fejlődhet.
Dezső János az újonnan nyílt intézmény igazgatója úgy fogalmazott, hogy „a Collegium Hungaricum programjai nagyon színesek lesznek. Talán nagyképűen hangzik, de azt szeretnénk, hogy a Collegium Hungaricum név fogalommá váljon egész Szerbiában. Lesznek klasszikus zenei és dzsesszkoncertek, és képzőművészeti tárlatok is.”
Az intézet megnyitóján Aknay János Kossuth-díjas festő Emlék- és angyalsorozatából, valamint Asszonyi Tamás szobrászművész alkotásaiból nyílt tárlat.
Közös kormányzati csúcsértekezlet
Szerbia és Magyarország közös kormányzati csúcsértekezletén megegyezést írtak alá az Ásotthalom–Királyhalom határátkelő működési rendjéről, mely azt az elképzelést mozdítaná elő, hogy Szerbia és Magyarország között gyorsabb legyen a határforgalom. Nebojša Stefanović szerb és Pintér Sándor magyar belügyminiszter a határrendőrség együttműködéséről, a Röszke–Horgos Közös Kapcsolattartási Szolgálati Hely működési szabályzatáról szóló megállapodásáról, valamint a közös járőrözésről írt alá egyezményt. Hende Csaba honvédelmi miniszter Bratislav Gašić védelmi tárcavezetővel, Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter Ivica Dačić külügyminiszterrel, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Zorana Mihajlović közlekedésügyi, infrastrukturális és építésügyi miniszterrel egyeztetett.
Az egyik legégetőbb kérdés a két ország között a Belgrád–Budapest vasútvonal felújítása. A vasútvonal jelenlegi menetideje 7-8 óra, ami a több mint 100 évvel ezelőtti menetidőnek felel meg.
„Két egymással stratégiai együttműködésre törekvő ország fővárosa nem lehet így elvágva egymástól. Ezért mindent meg fogunk tenni, hogy felgyorsítsuk ennek a vasútvonalnak a korszerűsítését, és a magyar részről az összes létező szükségletet biztosítani fogjuk ehhez” – jelentette ki a magyar miniszterelnök.
Szerbiának az EU-ban a helye
A magyar miniszterelnök Szerbia uniós csatlakozására is kitért a belgrádi látogatása során. Orbán Viktor kijelentette, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja Szerbia EU-csatlakozását, ami véleménye szerint “a közép-európai sorsközösségből fakadó erkölcsi kötelessége” és ugyanakkor az ország érdeke is, mert előnyös számára, ha minden szomszédja az EU-hoz tartozik.
A miniszterelnök szerint Belgrád Európa Balkánra nyíló kapuja, ezért az Európai Uniónak szüksége van Szerbiára. Nélküle olyan lenne, „mintha a kerítésen kívül helyezte volna azt az ajtót, amelyen át közlekedni akar”.
