Paprikát sütöttek és ajvárt főztek
A tartomány területén mintegy húsz községben meghirdetett ajvárfőzési verseny rendezvénye csütörtökön Szenttamásra érkezett, ahol a község lakói bebizonyították, hogy ők is finom ajvárt tudnak főzni. A belgrádi Bašta Mašta civil szervezet által szervezett „ajvár-bajvívás” szenttamási állomásán déltől este 7 óráig a helybéli és a község falvaiból érkezett csapatok versenyeztek egymással a központi parkban. A verseny délben kezdődött, amikor a versenyzők tüzet gyújtottak az előre biztosított mobil tűzhelyek alatt, és elkezdték sütni az ajvárba való paprikát. A szervezők a paprika és a befőttes üvegek mellett tűzifát, asztalt és csapatonként három széket, valamint műanyagedényeket biztosítottak a 10 benevezett csapat számára. A hat szenttamási csapat mellett három csapat érkezett Nádaljáról és egy Turjáról. A résztvevőknek csak főzőedényt, fakanalat, merőkanalat, késeket és paprikadarálót kellett magukkal vinniük.
– Amelett, hogy keressük a legjobb ajvárt Szerbiában, egy másik igen fontos „receptet” is keresünk, ez pedig a hagyományőrzés, azaz a hagyományőrzésnek a családi formáját, hiszen sok-sok családban féltve őrzött kincsnek számítanak a különböző receptek, ideértve az ajvárt is. Miért ne lenne egy lehetőség összemérni a hagyományos ízeket ugyanolyan feltételek között, ugyanabból a fajta paprikából, de más-más recept szerint készítve? Ez adta meg a szervezőknek az ötletet, így jött létre az ajvárfőző verseny – magyarázta hírportálunknak Liljana Vukotić, a rendezvény házigazdája.
Az ajvár egyedi receptjei felől érdelődve nem sikerül interjúra bírni az egyik csapat vezetőjét sem. Végül Čobanov Nada, a Nota i vez klub egyik tagja a már kisült paprika tisztítása közben elmagyarázta, hogy semmi különös nem kerül az ajvárba, és talán épen a hygományos összetevőktől olyan finom: – Az ajvárkészítés aprólékos munka, sokat kell bíbelődni vele. Az erre a célra szánt piros színű, ún. ökörszarvú paprika húsos és szép nagy kell hogy legyen. Megsütése után ugyanis a héját le kell szedni, alaposan kimagozni, majd ledarálni. Darálás után következik a főzés, amire szintén ügyelni kell. Lassú tűzön és sokáig kell kavargatni a pépet, amíg csak be nem sűrűsödik, azaz nem látszik ki az edény alja. Nem titok, olaj, ecet, só és kevés fokhagyma kerül bele. A végén, ha nem elég sós, megsózzuk. Azt a titkot elárulhatom, hogy mi a sütés után, amikor megtisztítjuk és szerelekre szedjük a paprikát, egy konyharuhára téve megvárjuk, hogy kicsepegjen belőle a víz – tette hozzá mosolyogva a szenttamási háziasszony.
A szenttamási ajvárfőzők közül egyébként a helybéli Moj ajvar elnevezésű csapat bizonyult a legjobbnak, s így ők képviselik majd a települést a főzőverseny döntőjében, amit október közepén Belgrádban a Kalemegdanon szerveznek meg. A második helyezést az úgyszintén helyi T.E.M.M.P csapat érte el, a harmadik helyezett pedig a Srbobranski biseri csapata lett.
Paraczky László – szenttamas.rs