Szabadkai padlásokon bujkálnak a migránsok

Szabadka, Szerbia – Szabadkán pihentetik az embercsempészek azokat a migránsokat, akik egy jobb életre vágyva az Unióba tartanak. A város mellett egy bezárt téglagyárban jártunk, ahol többtucatnyi migránssal találkoztunk.

As-salamu alaykum, azaz béke legyen veled – így köszöntöttek bennünket a szerbiai Szabadka mellett tanyázó migránsok, akikkel az egykori téglagyár udvarán találkoztunk. Kísérőmmel, Varga Tiborral, a Kelet-Európa Misszió munkatársával arra vállalkoztunk, hogy felkeressük az Európai Unióba tartó, békésebb életre vágyó ázsiaiakat. Nem titok, a Magyarország határain elfogott határsértők Szabadkáról indulnak.

– Három éve tart a menekültáradat, hol többen, hol kevesebben vannak a város környéki erdőkben, elhagyatott üzemekben. Most éppen a téglagyár a soros, itt legalább az eső ellen is védettek – indokolta a várostól távolabb eső helyszínt Varga Tibor. Jelenlétünkre az afgánok is előbújtak. Tibor megjegyezte, a telepet egy horvát menekült őrzi, aki együtt érez a hazájukat hátrahagyókkal. A migránsokkal angolul próbáltunk szót érteni, kezdetben kevés sikerrel. Majd megjelent Bashir, aki folyékonyan beszélte a nyelvet. Tibor gyorsan leszögezte, nem vagyunk embercsempészek, csak arra vagyunk kíváncsiak, ettek-e ma már, honnan jöttek, és merre tartanak.

– 50-en, 60-an lehetünk most a telepen. Afganisztánból Ausztriába tartunk, Törökországból Bulgárián és Makedónián keresztül jutottunk el Szerbiába. Mindig jönnek értünk, kocsikkal utazunk tovább, néha azt sem tudjuk, hová. Eddig 6500 eurót fizettünk az útért – mondta a 29 éves Bashir, aki 3 éve indult el otthonról. A korábban mérnökként dolgozó férfi nem a jobb munkáért, hanem a biztonságért hagyott hátra mindent. – Mind az afgán kormány, mind a tálibok az életünkre törtek. Jól fizető állásom volt, mégis menekülök. Lehet, hogy nem tudod, de most nálunk könnyebb munkát találni, mint az Unióban – folytatta Bashir.

Ételosztás a padláson. Az afgánok nyugodt életre vágynak. A szerző felvétele

A beszélgetésbe egyre több afgán kapcsolódott be, Bashirból pillantok alatt tolmács lett. Az embercsempészek által Szerbiáig kísért menekültek arra panaszkodtak, a helyi hatóságok „baksist” szednek, elveszik értékesebb telefonjaikat. – Csak ez a régi Nokiám maradt, ez már nem kellett nekik. Nem értem, miért hiszik a rendőrök, hogy felvet minket a pénz, amikor egy elhagyott gyárban bujkálunk – mondta az egyik migráns. Arra a kérdésünkre, mikor ettek utoljára, csak legyint. Nem emlékszik rá. Tiborral úgy döntöttünk, bevásárolunk a menekülteknek. Az afgánok a lelkünkre kötik, csak „halal”, azaz az iszlám által megengedett ételeket hozzunk.

A Kelet-Európa Misszió munkatársa a bevásárlás előtt még azt javasolja, nézzünk körül a közeli erdőben is. – Látszanak a csapások, erre legalább 20-an, 30-an közlekednek – mutatott a letaposott fűre Tibor. A magas nádasban egyszer csak megpillantjuk a tábortüzet: egy kisebb csapat melegszik. A kedélyes üdvözlés itt sem marad el, a Unióba tartó Sam kenyérrel és tejföllel kínál bennünket. – Foglaljatok helyet – mondja az afgán férfi, mintha vendégségben lennénk. A nyolcfős csapat a bevásárlásból tért vissza, Tibor szerint a menekültek között is akad „társadalmi”, pontosabban vagyonbeli különbség. – Egy hete vagyunk itt, hideg van. A rendőrök naponta zaklatnak, pénzt akarnak – mondta a férfi. Az afgánok azt mondták, szeretnének jobb életet, Bashirhoz hasonlóan a tálibokra és a kormányra panaszkodtak.

10 kiló kenyérrel, sok doboz tejföllel és szőlővel tértünk vissza. Az afgánok jókedvűbbek lettek, megmutatták a padláson kialakított szálláshelyüket. A poros tetőn több helyen tüzet gyújtottak, és a közelben talált kukoricát sütötték meg. Örültek a kenyérnek, a gyümölcsnek. – Négyszer kaptak el eddig a magyar határon, de nem adom fel. Tudom, hogy van hőkamera, de átjutok. Ennél minden sokkal jobb lehet – mondta egy iráni menekült. Az ételt gyorsan szétosztották, mindenkinek jutott mindenből.

A Kelet-Európa Misszió Kossuth Lajos téri irodájába menet Tibor arról mesélt, komoly iparág épült a migránsokra. A gazdagabb menekülteket szabadkai lakásokban „pihentetik”, a családokkal a belvárosban is össze lehet futni. Varga Tibor azt mondta, a tél közeledtével étellel segítik a migránsokat, mást nem tudnak tenni.

Mindössze 4000-en kértek menedékjogot

A szerb Novosti arról ír, hogy az első félévben mintegy 4000-en kértek menekültstátuszt déli szomszédunkban, az Ázsiából és Afrikából érkező migránsok Nyugat-Európát jelölik meg úti célnak. Milos Jankovićty helyettes ombudsman szerint Szerbiába az első félévben 15 ezer bevándorló érkezett Afganisztánból, Pakisztánból, Szomáliából, Szíriából és Egyiptomból.(délmagyar.hu)