Mi lesz a szerb nép „bölcsőjével”? Orosz diplomata területcserét javasol Koszovó és Szerbia között, Dačić pedig…
Andrej Sugurov, a Pristinában működő orosz iroda vezetője kijelentette: a régió békéjét szolgálná, ha területcserére kerülne sor Szerbia és Koszovó között, konkrétan, ha Rigómező északi része Szerbiának jutna, míg a zömében albánlakta Preševó-völgy községei Koszovó fennhatósága alá kerülnének.
Múlt század közepén a Preševó-völgy a pristinai pasalukhoz tartozott, Észak-Koszovó pedig szerb területet képezett – emelte ki Sugurov, majd hozzáfűzte, hogy ő, mint hivatalosan nem akkreditált diplomata szabadon formálhatja és közölheti véleményét az olyan érzékeny kérdésekről is, mint amilyen a területi felosztás.
Ugyanakkor sajnálatának adott hangot, amiért hazáját nem vonták be a Koszovó és Szerbia közötti tárgyalásokba, de mint mondta, Oroszország természetesen így is figyelemmel követi a két fél közötti viszonyok alakulását.
Ivica Dačić szerb külügyminiszter szerint Koszovó felosztása valószínűleg jó megoldás lenne, amely egyaránt szolgálná a szerbek és az albánok érdekeit, ám a Sugurov-féle modell számára nem elfogadható.
Érthető, hogy miért. Az említett változattal ugyanis jobban járna Preševo, Bujanovac és Medveđa lakossága, amely Szerbia keretein belül nem élvez semmilyen autonómiát. Ezzel szemben az észak-koszovói szerbek nagyon is elégedettek lehetnek a teljeskörű területi autonómiájukkal.
Mondani sem kell, hogy a délvidéki magyarság mennyire örülne az ilyen típusú önrendelkezésnek. A VMSZ és az anyaországi kormány azonban ez ellen vannak, egyszerűen nem akarják, hogy az itteni magyarok normális, emberhez méltó életet éljenek.
K. P.
