Pocsolyába léptem
A nagysikerű sláger jutott eszembe, amint Zentán a Mezőgazdaság úton és környező utcáiban sétáltam. Pontosabban úsztam. Emlékszem rá, hogy a helyi politikusok milyen lelkesen ígérgették a választási beszédeikben ezen városrész felkarolását és emberhez méltó életvitel biztosítását. Már több választás óta. Politikusok jöttek, mentek (némelyik valóban jöttment volt), de a helyzet nem javult. Az emberek pedig megtanulnak balettozni, szökkdelni – mindkettő az egészséges életmód elősegítője – a gyengébbek pedig úszni.
De az is lehet, hogy az egész a helyi vállalkozások elősegítése érdekében van. A képlet egyszerű: sár van, az ember csizmát vesz valamelyik kínai vagy más üzletben, aminek a minősége a jó, zsíros zentai föld, valamint a nedves víz hatására talán egy hónapig bírja és ismét vehetünk egy újabb lábbelit… Hol van itt gazdasági válság? Legalábbis a csizmaüzlet prosperál. Na, tessék kérem, így kerül a csizma az asztalra. Tavasszal pedig lehet kacsát és libát nevelni – az úsztató már megvan. Kis szerencsével pedig fellendülhet a turizmus is, Disneyland mintájára. Mert egy mesefigurával már lehet találkozni. Kitalálják, hogy melyikkel, Igen, a Csizmás Kandúrral.
(Gye)
