Az oroszok menthetik meg Szerbiát
Az évszázad árvizének nevezett katasztrofális elemi csapás idén tavasszal nemcsak városokat, falvakat, hanem mintegy 90 ezer hektár termőföldet is elárasztott Szerbiában. Ennek ellenére úgy tűnik, a mezőgazdaság jó évet zár.
A Balkánra tavasszal lecsapó, számos ember életét követelő természeti katasztrófa óriási pusztítást, mintegy 1,5 milliárd eurós kárt okozott az országnak, az infrastruktúra és az energiaszektor mellett az agrárium is hatalmas, legkevesebb 250 millió euró veszteséget szenvedett el. Akkor még úgy tűnt, hogy a csapás térdre kényszeríti az országot, a mezőgazdaság ugyanis Szerbia egyik fő exportbevételi forrása, az egyetlen olyan ágazat, amely a külkereskedelemben évről évre többletet mutat fel. A GDP mintegy tíz százaléka, egymilliárd euró származik az agrárkivitelből. A 8,8 millió hektáron elterülő országban 5,7 millió hektár a mezőgazdasági, ezen belül 4,8 millió hektár a megművelt földterület. A legnagyobb területen, 1,2-1,4 millió hektáron kukoricát termesztenek. Az agrárium szerkezetét tekintve a kibocsátás 70 százaléka a növénytermesztésből ered és csak 30 százalék az állattenyésztésből. A fejlett európai országokban ez az arány ennek a fordítottja. Szerbia fő mezőgazdasági termékei a kukorica, a búza, napraforgó, cukorrépa, szója, burgonya, alma, szilva, a sertéshús, marha- és baromfihús, valamint a tej és tejtermékek.
A kedvező időjárásnak köszönhetően a vártnál jobban alakult a termés, kukoricából például rekord közeli hozam, hektáronként 10 tonnát meghaladó mennyiség termett, de jól alakult a szója, a búza, a napraforgó és a gyümölcsök betakarítása is. Az EU-tagállamokat sújtó embargó miatt Szerbia előtt váratlanul feltáruló hatalmas orosz piac most kiváló esélyt kínál az ország számára. Az élelmiszer-ipari termékek exportja már az ukrán válságot megelőzően is növekvő tendenciát mutatott: 2006-ban még 30,2 millió dollárt tett ki, két évvel később már elérte a 70,7 milliós szintet. A válság kirobbanása után, 2009-ben az export visszaesett 63 millióra, de 2010-ben már 125, majd két éven át 165 milliót tett ki. Tavaly 185 millió dollár értékben szállított Szerbia élelmiszert az Orosz Föderációba. Idén az első hat hónapban a kivitel 117 millió dollár volt, év végéig pedig meghaladja a 200 millió dollárt is.
Szerbiának az Oroszország irányában megvalósított teljes kivitele 2013-ban 1,12 milliárd dollárt tett ki, ami 16 százalékkal több a tavalyinál. Szerbia és az Orosz Föderáció az idei első nyolc hónapban 2,26 dollár milliárd értékű áruforgalmat valósított meg, a szaldó Belgrádra nézve negatív, ami a jelentős mennyiségű energiahordozó – földgáz és kőolaj – behozatalából ered.
A kereslet ugyan látványosan megugrott, ennek kielégítésére azonban aligha lesz képes az ország, ehhez szerkezetváltásra és a termelés korszerűsítésére volna égető szükség. Az átlagos birtokméret 4 hektár körül alakul, azaz sok az elaprózott földterület. Az árutermelő magángazdaságok mérete valahol 30 hektárnál kezdődik, bár intenzív termeléssel sok esetben ennek felén vagy harmadán is sikeresen gazdálkodnak. A művelt területek egy részét a gazdálkodók gyakran másoktól bérlik, nehéz földet vásárolni, az emberek nehezen válnak meg vagyonuktól. A gazdaságok egy részét alacsony technológiai színvonal, felaprózott birtoktestek és szakmai elmaradottság jellemzi.(Napi Gazdaság Online)
