Ötven millió éves húsevő növény
A dinoszauruszok már múlttá váltak, az emlősöknek kezdett lejteni a pálya, egy növény pedig meglepő fejlődésen ment keresztül.
Valamikor 35-47 millió évvel ezelőtt élt az a húsevő növény a mai Oroszország területén, mely az első ilyen típusú növények között létezhetett bolygónkon. Rovarokra „vadászott”: levelei csápszerű, ragadós nyúlványokkal bírtak, melyekkel a túlságosan közel került ízeltlábúakkal alakíthatott ki utóbbiak által nem kívánt viszonyt. A csapdába esett rovarok fontos tápanyagforrásként szolgáltak számára.
Minderre egy ősi borostyán vizsgálatával derítettek fényt német tudósok. A fent látható, őskori, megkeményedett gyanta szolgáltatta az első, kifejlett növényi bizonyítékot a húsevő növények létezésére – korábban csak magjaikra sikerült rábukkanni. A levelek egyébként nagyon hasonlítanak a ma is létező légyfogócserje (Roridula dentata) hasonló részeire. A Roridula növények nagyjából 49 millió évvel ezelőtt alakultak ki, váltak külön ősi családjuktól, a kürtvirágoktól.
Érdekesség, hogy a Roridulák, szemben a Vénusz légycsapója működésével, nem képesek saját emésztőenzimek előállítására. A rovarokat csapdába ejtik, de aztán megemésztésükhöz külső segítségre van szükségük. Az úgynevezett Roridula bogarak eszik meg a zsákmányt, melyek jellegzetes, nyálkás anyagot termelnek, mely megakadályozza foglyul ejtésüket. Székletük pedig tartalmazza azokat a tápanyagokat, amire a növénynek szüksége van az életben maradáshoz – a szimbiózis köre pedig bezárult.
(ma.hu nyomán)
