A tudás drága – De hülyének lenni sem olcsó

Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, kevés azoknak a Szerbiában élő fiataloknak a száma, akiknek a fejében még soha nem fordult meg a gondolat, hogy esetleg máshol, más országban próbálnának szerencsét, keresnének jobb megélhetést. Az elmúlt hetekben lezajlott egyetemi felvételik is azt mutatták, hogy azokon a szakokon volt túljelentkezés, amely szakmák külföldön is keresettek. A múltkor egy közeli ismerősöm, aki már a hatvanas éveit tapossa, úgy nyilatkozott, hogy legalább csak tíz évvel lenne fiatalabb, elmenne ebből az országból. A másik pedig arról mesélt, panaszkodott, hogy Németországban, Ausztriában (ahol különböző állásajánlatokat nézegetett) vagy a nagyon magasan képzett szakemberek, orvosok, mérnökök, programozók keresettek, vagy a kétkezi, fizikai munkaerő. Főként ez utóbbiból van a legtöbbre igény. Az elmenésre vagy maradásra vannak pro és kontra vélemények, de valószínű, hogy nem könnyű egyik választás sem. Az idei XII. Vajdasági Szabadegyetemen elhangzott előadások között volt olyan is, melynek témája ezt a kérdéskört is felölelte, de egyúttal azt is, hogy a fiataloknak a vállalkozásra való igény lehetőségét is feltárja.

Erre vonatkozóan két előadásból idézünk néhány gondolatot.

Mindkét előadó a magyarországi helyzet ismerője, ott élnek, dolgoznak és tanítanak, de ez nem jelenthet akadályt, hogy a saját, itteni helyzetünkre vetítsük mondandóikat, és megpróbáljunk tanulni tőlük.

Dr. Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tanulás, a tudás fontosságát hangsúlyozta. A szakember azt mondta, hogy gazdaságilag is azok az országok lesznek, lehetnek sikeresek, amelyek tudást is tudnak teremteni. Tehát nem a tömegtermelésre, hanem a tudás alapú értékteremtésre hívta fel a figyelmet. Ezek az országok: Finnország, Svédország, Izland, Ausztria, Németország, és bármilyen hihetetlen, de Kína is egyre jobban előretör, már a kínai munkaerő drágább, mint a magyar. Ebben a gazdasági előretörésben nagyon fontos szerep jut az oktatásnak, az iskoláknak, mert nem kiszolgálni kell egy üzleti ágazatot, hanem lehetőséget kell(ene) teremteni a vállalkozásra. Persze most és már egy jó ideje azt szokás erre mondani, mert az itteni gondolkodás még nagyon nem így működik, hogy válság van, meg nehéz… Erre mondaná Kürti Sándor (megj.: a másik előadó), hogy „helyzet” az mindig volt és mindig lesz is, de ettől függetlenül lehet, sőt kell is vállalkozni…

Visszatérve a szakember szavaira, dr. Csath Magdolna elmondta még, annak ellenére, hogy szinte egyetlen és lehetséges megoldásnak az tűnik, hogy elmenjünk innen (hangsúlyozta, hogy 1956-ban kevesebben disszidáltak, mint amennyien az utóbbi néhány évben elhagyták Magyarországot!) egy másik országba dolgozni. Aki így dönt, annak érdemes elgondolkodnia azon, hogy aki beáll egy futószalag mellé, és éveken át nyomogatja a gombot, a nem különösebb intelligenciát igénylő műveletet, abból aligha lesz egyszer vállalkozó. Magyarán, abból a munkakörből nem nagyon van, vagy lesz lehetősége kitörni, esetleg valami újat kezdeni (persze akadhatnak kivételek). És itt nemcsak az agy teljes elsorvasztásáról beszélhetünk, a napi 10-12 órás munka után, ami semmi szellemi megterhelést nem jelentett, viszont fizikailag fárasztó és esetleg megerőltető, nehéz a tanulásra erőt és időt szakítani. Mert azt mindannyian jól tudjuk, hogy az emberi agy akkor kopik, ha nem használják.

– Ezért én csak azt tudom mondani a mai fiataloknak, hogy merjenek saját vállalkozásba kezdeni, még ha az nem is mindig a legkényelmesebb dolog a világon. Akiben van bátorság, s szeretné megvalósítani önmagát, vállalkozzon. Merjenek nagyot álmodni, és az álmaik megvalósításáért keményen megdolgozni, és emellett folyamatosan tanulni, megismerni a világot. Németország sikere sem a nagy cégek, pl.: Audi, Siemens, Mercedes… sikerében van, hanem a kis- és középvállalkozásokban, amelyek többsége családi vállalkozás. A tapasztalatok szerint az új állások 85 százalékát az unióban a kis- és középvállalkozások teremtik meg, az európai gazdaság gerincei, motorjai még a válság idején is. Nyugat-Európában, elsősorban Németországban és Ausztriában a családiasság, a közös munka a cél. Tehát a képességeket kell fölébreszteni, és nem pedig a meggyőződéseket közvetíteni – mondta Csath Magdolna, aki egy idézettel zárta az előadását: „Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtesz, és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.” (Antoine de Saint-Exupéry)

A vasaló nem azért meleg, mert a ruhához dörzsölik

Az előbbiekhez kapcsolódva Kürti Sándor, a KÜRT Adatmentő Zrt. igazgatótanácsának elnöke ezúttal is arról beszélt, hogy nem kell mindenben jónak lennünk, de legyünk egy valamiben jók. De abban nagyon, és ezt az egy valamit nagyon akarjuk. Magyarán, építsünk saját brandet! Többek között az ő cége is mentette a romokból kiemelt, megrongálódott számítógépekből az adatokat a 2001. szeptember 11-i, a World Center elleni terrortámadás után. (A vállalkozása világhírnevéhez ez is hozzájárult.)

Kürti Sándor szerint a mai üzleti világban nem primadonnákra van szükség, hanem együttműködő csapatokra. Ennek érdekében nagyon meg kell válogatnunk, hogy kivel akarunk együtt dolgozni, mint mondta: nagyon meg kell néznünk, hogy kit veszünk fel az autóbuszunkra. És ami még lehet, hogy sokunk számára furcsán hangozhat: ne a főnökünktől várjuk a biztos munkahelyet, hanem a vevőinktől!

Hangsúlyozta azt is, hogy ha nem érezzük „az olthatatlan vágyat” a munkánk iránt, akkor megette a fene az egészet, nem lesz belőlünk semmi. Amennyiben nem tudjuk eldönteni, hogy ezt mi itt és most nagyon, de nagyon akarjuk, jobban mint bárki más, akkor a világban hétmilliárd versenytársunk lesz, aki(k) egy idő után meg is előznek. Sajnos ezt az „olthatatlan vágyat” nagyon kevés gyerek kapja meg a mai iskolákban, magyarán azt, hogy amit szeretne az életben csinálni, művelni, legyen az tudás iránti vágy történelem, földrajz vagy bármi más iránt, hogy azt ne félvállról, ne „oldalkocsiként” tegye. Ezt egy humoros idézettel példázta: „Nem az a baj, hogy traktorral jöttél az esküvőmre, hanem hogy elfelejtetted felhúzni az ekét.” Azonban hangsúlyozta, jó hír az, hogy ezt be lehet pótolni, megtanulni… szinte bármilyen életkorban, de nagyon kell akarnunk.

Kürti szerint az elsődleges cél nem a pénz, a profit kell, hogy legyen. Az majd egy eredménye lesz a munkánknak. Az a lényeges, hogy amit csinálunk, azt nagyon akarjuk és élvezzük. Mert a nagyon sikeres cégek egészen keskeny sávon mennek előre, tehát egy vagy maximum két dologra koncentrálnak, de arra nagyon, és így van esélyük a legjobbnak, vagy bár a legjobbak között lenniük. A legjobb cégeknek általában nagyon jó vezetőik, főnökeik vannak, akik arról (is) ismerhetők meg, hogy ha a sikerekről beszélnek, mindig azt mondják: ez a csapatom eredménye. Amikor meg a hibákról kell véleményt mondaniuk, akkor pedig azt, hogy hát ezért én vagyok a felelős.

Az idő szerepe

Dr. Kürti Sándor kitért még az idő, a munkaidő fontosságára és ennek a megfelelő beosztására, amit, ha nem jól csinálunk, elveszett az egész.

– Nagyon oda kell figyelnünk az időre, tehát van egy mai idő (operatív), ami azt jelenti, hogy ma kell az adatmentést megcsinálni, mert ha nem csinálom meg, akkor nincs pénzem. A holnap az a fejlesztés ideje, de még ma kell foglalkoznom a fejlesztéssel, mert ha ezt nem teszem, akkor holnap nem lesz mit eladnom. A holnapután pedig a stratégia, hogy hova szeretnél eljutni, mert ha nem tudod világosan látni, a csapatod, a céged célját, akkor kóvályogni fogsz, mint gólya… a levegőben. Aki az idővel nem tud bánni, az semmivel sem tud – az kész! Tehát az időnek ezt a három dimenzióját kell nagyon átgondolni: mi a stratégia, abból le kell vezetni, hogy milyen fejlesztéseid lesznek, és majd ebből kellene a napi gyakorlatot megcsinálni.

Egy folyamatot meg kell tervezni, végre kell hajtani, majd a végrehajtás után ellenőrizni kell a terv és az időarányos végrehajtás között történt-e különbség, és ha igen, akkor meg kell nézni, hogy mit nem csináltunk jól, mit rontottunk el?! Sajnos ez a fajta gondolkodás teljesen hiányzik a mi kultúrkörnyezetünkből – mondta Kürti.

Szerinte, amikor leülünk megtárgyalni egy nem túl kedvezően alakult stratégiát, akkor sajnos a szokványos forgatókönyv az, hogy elkezdünk egymásra mutogatni…, aminek sajnos semmi köze nincs a termeléshez, a fejlesztéshez, pedig annak kellene lennie, vagy arról kellene szólnia. Nem egyes szám első személynek kellene ilyen esetben az első helyen lennie, hanem a vállalatnak.

Ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres legyen, lojális emberekre van szüksége, csak így lehet megfelelően irányítani, vagy a kívánt célt elérni.

Jó időben, jó helyen és jó ötlettel

Ha nem tudunk jó célokat kitűzni, nem tudunk vagy tanulunk meg értelmesen beszélni, inkább dogmákat mondunk, totemoszlopokat akarunk tisztelni, megtehetjük, csak nem jutunk sehova. És egyik vállalkozás sem a pénzen bukik el, hanem a hozzáálláson.

– Az elején már említettem a brandépítést, tehát egy dologgal lehet brandet építeni, kettővel már nem! Ehhez nagyon fontos egy jó csapat, minden pozícióra meg kell találni a megfelelő embert.

Ezt a csapatot nyugodtan lehet úgy is érteni, hogy a kedvesemmel egy csapatot, vagy a családommal egy csapatot alkotok. Meggyőződésem, hogy nagyon sokan úgy éljük az életet, hogy ez magától értetődő. Nem magától értetődő. Hogy viszek-e a kedvesemnek virágot, mert szereti? Hogyha a verseket szereti, én is ráfanyalodom-e, és nem kiröhögöm, hogy de ódivatú vagy…, hanem, mondjuk meglepem, hogy megtanulok egyet. Pedig az a csapatépítés, hogy tudok-e olyan körülményeket teremteni, ami élvezetes, hogy tudok-e hosszú távon gondolkodni?

Ha nem tanulunk meg csapatban gondolkodni, ki vagyunk ütve!

Kürti Sándor szerint csak a nagyoktól lehet és érdemes tanulni. Az ilyen „nagy fejek” és kiváló tanárok a legjobb egyetemeken – mint a Harward, Stanford, MIT – tanítanak, de akinek esetleg nem sikerülne ide bejutnia, az se keseredjen el. Peter F. Drucker: Drucker mindennapra, és Jim Collins: Jóból kiváló, A tartós üzleti siker elemei című könyveiből sok és hasznos útmutatót olvashatunk.

Végezetül megszívlelendőek Kürti Sándor szavai: „Az igazi érték a tudás. És a siker csak és csakis tőlünk függ, nem pedig holmiféle válságoktól vagy különböző pártvezérektől…”

Habram Judit – Családi Kör nyomán