„Nem akartam a honvágy nyomása alatt őrlődni” – Egy virágzó délvidéki falu története, és azoké, akik tesznek érte

Tóthfalu a Délvidék északi részén, Magyarkanizsa községben található. Szinte teljes lakossága magyar nemzetiségű (99,5 százalék). A magyar-szerb határtól kb. 30 kilométerre délre, a Tisza-folyótól 12 kilométerre nyugatra, Oromhegyes és Völgyes közt fekvő település. Tóthfalu kialakulásának Tóth József néhai földbirtokosnak köszönhető, aki birtoka egy részét tanyája közelében részben kiosztotta, eladta házhelyekként napszámosainak és egyéb föld nélküli lakosoknak.

Itt él egyre gyarapodó családjával egy olyan személy, akinek leghőbb vágya volt kiszakadni Budapest fojtogató zsibongásából, és hazaérni szülőföldjére. A saját boldogulása mellett viszont nem feledkezik meg áldozni azért a közösségért, mely őt magába fogadta és ahova az Isten teremtette.

A következő interjú egy kis bácskai magyar faluról és annak értékes polgáráról szól…

Kérlek, mutatkozz be röviden: hol éltél, mivel foglalkozol…

Faragó Zoltán a nevem, és tóthfalusi lakos vagyok. A középiskola végeztével felkerültem a magyar fővárosba szerencsét próbálni, mivel itthon abban az időben sem volt munka, és a szakmámban nem tudtam elhelyezkedni, és máshova sem vettek fel. Budapesten beiratkoztam a Gábor Dénes Főiskolába, közben munkába is álltam, hogy el tudjam tartani magamat. Mindig gyötört a honvágy, és haza szerettem volna jönni, de nem volt rá lehetőségem. Nem szerettem volna egy falum béli barátom sorsára jutni, aki a háború elől menekült a fővárosba, ott született a kisebbik lánya és gyakorlatilag ott is nőttek fel a gyerekei. Őt is honvágy gyötri, de a gyerekei hallani sem akarnak róla, hogy hazajöjjenek, a barátom pedig őrlődik a honvágy nyomása alatt. Budapesten volt alkalmam kipróbálni magamat a turizmus terén is, ami nagyon megtetszett. Csoportokat kísértem Délvidékre, megmutatva az itteni nevezetességeket is. Fővárosi tartózkodásom során ismerkedtem meg a feleségemmel. Miután gyermekáldásban részesültünk úgy döntöttünk, hogy a gyermekeink ne legyenek pestiek, így hazaköltöztünk, mivel a turizmus révén már volt mire hazajönni, és az ember is oda valósi, ahol a gyermekkorát tölti. Jelenleg Tóthfaluban turisztikai/idegenforgalmi előadó vagyok. Emellett a falu kulturális életének szervezésében is részt veszek.

Fénylánc a téli napfordulón

Milyen település Tóthfalu, ahol élsz? Miben különbözik a többi délvidéki magyar falucskától?

Tóthfalu számomra a világ közepe. Egy nagyon szép rendezett kis falucska a zsíros bácskai földeken, alig 650 lakossal. Itt található Délvidék és egyben Szerbia legnagyobb kőolaj- és földgázlelőhelye, így méltán nevezhetjük Tóthfalut a „Délvidék Dallasának”. Az persze más kérdés, hogy ebből a falu semmit sem profitál. Viszont az itt élő emberek összefogásának köszönhetően a falu él és virágzik. A virágzást szó szerint kell érteni, mert több ezer tő rózsa van kiültetve a közterekre, ezek mellett más növénykultúrák is vannak. Nem kevesebb, mint öt parkunk is rendelkezésünkre áll: Emlék, Turul, Kossuth, Rózsa és Szobor park. Tóthfaluban nincs kocsma. Viccesen szólva azért, mert a papunk már két kocsmárost eltemetett, és senki sem mer már kocsmát nyitni. Azt mondjuk, nem baj, hogy nincs kocsma, mert legalább a szomszéd falukból nem jönnek duhajkodni. A faluban működik Délvidék egyetlen labdarúgó akadémiája, ahova egész Délvidékről jönnek a tanulók és kollégiumi ellátásban részesülnek. Ilyen diákotthonból kettő is van. A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumnak is működik a faluban kihelyezett sport tagozata. Van egy zeneiskolánk is, a faluba beköltözött zenetanárunknak köszönhetően, aki jelenleg a kántori állást is betölti. Erre épült a tiszamenti gyermek filharmónia. Ezek mind csodás és hihetetlen dolgok, főleg a mai nehéz világban. Mindez, hogy így létrejött, egy embernek, a helység kalapácsának, a papunknak, Utasi Jenő atyának köszönhető és az őt segítő csapatnak, aminek én is a tagja vagyok. Ami a megélhetést illeti, itt is érvényes az országos helyzet. Alig van munkalehetőség, ami van, az is elég gyengén fizet. Egyedüli támpont talán a földművelés, a mezőgazdaság. Tóthfalu határában rengeteg apró parcellácska van, ami azt jelenti, hogy sok embernek van földecskéje, amiből talán meg is tud valamiképp élni, vagy legalább hozzájárul a konyhapénzhez. Ezen kívül, ami még különlegesség, az a falu turizmus szárnyainak bontogatása.

A falusi vendéglátás sok lehetőséget rejt

Milyennek látod a falusi turizmus és vendéglátás helyzetét és lehetőségeit a Délvidéken?

A falusi turizmus Délvidéken még gyerekcipőben jár. Egyedül, amit igazán ki érdemes emelni az a dél-bánáti, székelykevei falusi turizmus. Ők profik. A Kárpát-medence legdélebben lévő magyar falucskája, nagyon jó helyen helyezkednek el, így ez a település az anyaországi turisták fő célállomása. Emellett Tóthfalu a másik olyan hely, ahol a falusi turizmus működik. A székelykeveiekkel nagyon jó a kapcsolatunk: ők délen, mi pedig északon tesszük a dolgunk, így minden turista meg tudja találni a számára megfelelő szálláslehetőséget, ami a kívánt látnivalóhoz elérhető távolságra van. Ami az adottságokat illeti, azok megvannak szerintem mindenhol. De ahhoz, hogy vendégek is jöjjenek, nem elég egy szép szállást építeni vagy jó programokat szervezni. Oda kell szeretet, összefogás és olyan környezet, mint ami megvan Székelykevén vagy Tóthfaluban. Nálunk 11 háztartásban tudnak vendégeket fogadni, valamint rendelkezésünkre áll a kollégium épülete is.

Üdvözöl Tóthfalu! Kisze-bábúk a bejáratnál

Vannak-e olyan elfeledett szokások, hagyományok vagy történelmi események, személyek, melyek felidézésére tesztek kísérletet a saját környezetetekben?

Kicsiny falumban rendszeresen megemlékezünk a múltunk nagy eseményeiről: január 22. a Magyar Kultúra napja, március 15. a magyar forradalom ünnepe, június 4. az összetartozás napja, augusztus 20. Szent István napja, október 6. az aradi vértanúk napja, október 23. az 1956-os forradalom emléknapja. Ezek mellett számos olyan esemény is van, ami a turisták számára is érdekes lehet. Farsangi felvonulásunk és a Kisze-bábú égetése, mely során mindig több, mint ezer fánkot osztunk szét a jelenlévőknek, és jelmezversenyen is jutalmazzuk az arra érdemeseket. A hagyományos húsvéti locsolkodás is nagy rendezvénynek számít a faluban. Idén fogjuk először megrendezni a Rózsa Fesztivált, ami várhatóan egybe fog esni a pünkösddel. Ezek felett olyan rendezvényünk is van, ami az ősiségre utal: a napfordulós tűzgyújtásunk, december 21-én. Mivel a falunk egy igen fiatal település, így nincs is nagy múltja neki. Itt nem voltak csaták, nem születtek Bartókok, de ez még nem jelenti azt, hogy ne állíthatnánk emléket nemzeti hovatartozásunk szimbólumainak. Így emeltettük 2005-ben Délvidék legnagyobb Turul-emlékművét. 2012-ben pedig elsőként állítottunk szobrot az 1944-ben (a közel 40 ártatlanul kivégzett magyar pap közül a tóthfalusinak) Szabó Dénes atyának. Mindez bátorítóan hathatott máshol is, hiszen főként a Tiszamentén megkezdték a lelkipásztorok, papok mártírhalálának megörökítését, emlékhelyek formájában is.

Falusi vendégvárás és farsang

Miben látod a délvidéki magyar közösség megmaradásának a zálogát?

Erre konkrét receptet nem tudok mondani. Elsősorban fel kéne ébredniük a helyieknek a rózsaszín hamupipőke álmukból, és abbahagyni a titóista múlton való merengést! Dolgozni kell és nem várni a sült galambot. A török időben, 1848-ban, 1944-ben irtottak bennünket, nagyapáink mégis itt maradtak. Sőt, nekünk a dédapáink is itt vannak eltemetve. Mi meg fogjunk magunkat, és világgá megyünk, azért, mert nincs, aki munkát adjon? Itt van a rengeteg föld, a világban éhínség van, az élelmiszertermelésé a jövő. Nem kell félni, bízni kell Istenben és nekivágni. Rengeteg lehetőség van a Délvidéken, csak fel kell venni a kesztyűt. A másik lehetőség: tanulni, tanulni és tanulni. Mindenek előtt elsajátítani az államnyelvet anyanyelvi szinten, mert ezzel is nagy gondja van az itteni magyarságnak. A képzett munkaerő itt is talál munkát, igaz, néha a munkahelyek kiosztását pártkönyvecskéhez kötik, de kérem szépen, amilyen virágot szakítottunk, olyant is fogunk szagolni.

Dénes atya szobra

Milyen tervekkel, elképzelésekkel vágtál neki a 2015-ös, új esztendőnek?

Ebben az évben elsősorban a fesztiválok terén fogunk erősödni a faluban. Nem mellékesen, két új köztéri szobrot is fogunk avatni a faluban. Az egyik Szent János Pál pápa szobra lesz a templom bejárata mellett, mivel a falut katolikusok lakják, és Szent János Pál pápa mindig is közel állt a szívünkhöz. Ez óriási dolog lesz, hiszen ilyen szobor nincs a környéken. Emellett szeptember vége felé egy Bartók Béla szobrot fogunk állítani, mivel a faluban működik egy zeneiskola, és nagy példaképünk Bartók Béla, és ő is délvidéki származású (a bánsági Nagyszentmiklós szülötte), így neki is állítani fogunk egy szobrot, ahol méltó módon tudják majd az ifjú zenészeink leróni tiszteletüket az évfordulókon, megemlékezéseken.

Csillagtúrák a Délvidéken

Hogyan lehet a tóthfalusi vendégszeretet közelébe férkőzni? Miként tervezhet valaki gazdag programokat vagy önfeledt üdülést Délvidékre a tóthfalusiak segítségével?

Elsősorban partner oldalunkat tudom ajánlani az ide látogatóknak. Ott megtalálnak minden szükséges információt az utazás módjáról, programlehetőségekről, elérhetőségekről. Működik egy amatőr filmstúdió is a faluban, ahol rögzítik a helyi eseményeket és megjelentetik azokat. Részt veszünk a magyarországi diákutaztatásos programokon is. Tehát, iskolák felé is nyitottak vagyunk, közös pályázatok megírásához. Idősebb, kirándulni vágyó csoportoknak is állunk a rendelkezésükre, úgy programok megszervezésében, mint idegenvezető, csoportkísérő biztosításában. Csillagtúra formájában tőlünk elérhető távolságra van Bácska teljes területe (Szabadka, Zombor, Újvidék, Bács, stb.), Észak-Szerémség (Tarcal-hegy, Duna-Tisza-torkolat stb.), Bánság (Temesvár, Törökbecse, Aracs, Titel stb.). A gyalogtúrázni vágyóknak is gazdag programot tudunk szervezni, síkvidéki vagy hegyvidéki csoportkísérővel egyaránt.

Farsangi mulatság, télűzés Tóthfaluban

A Délvidéki Portyázók Baráti Körének YouTube-csatornája IDE KATTINTVA tekinthető meg, míg további beszámolók és érdekességek a csoport hivatalos Facebook-oldalán keresztül IDE KATTINTVA érhetőek el.

Ajánljuk figyelmébe a tóthfalusi baráti kör hivatalos honlapját is: www.delvidekiportya.mlap.hu

T. T.