Gázpiaci válaszút előtt áll Szerbia

Új helyzet állt elő Szerbiában (is) azzal, hogy nem épül meg a Déli Áramlat gázvezeték.

Tomasz Żornaczuk, a Lengyel Külügyi Intézet munkatársa szerint déli szomszédunknak most új gázimport útvonal után kell néznie az orosz gáz számára, egyúttal pedig lehetősége nyílik arra, hogy diverzifikálja beszerzését. Évi, mintegy 2,83 milliárd köbméteres igényét jelenleg Ukrajnán, onnan pedig Magyarországon át elégíti ki.

Szerbiának azért volt sajátos helyzete a Déli Áramlatban, mert a projektben egyetlen, nem uniós tagországként vett volna részt, és mert szoros gazdasági, politikai és kulturális szálak fűzik Oroszországhoz. Igaz – bár erre Tomasz Żornaczuk nem emlékeztet – e szálak a tavaly meglazultak, amikor a szerb vezetés firtatni kezdte, hogy a Gazprom Nyefty hogyan jutott hozzá az ország egyetlen olajfinomítója, a NIS 51 százalékához, illetve, amikor a szerb importőr kezdett elmaradozni a gázszámla kifizetésével.

Tény, hogy Szerbia a Déli Áramlat lefújásával nem ugyanabba a helyzetbe kerül vissza, mint amilyenben az orosz hátterű gázvezeték beruházás meghirdetése előtt volt. Igaz, hogy a Gazprom az új helyzetben is szán Szerbiának gázt új útvonalon (ahogyan Ausztriának és Magyarországnak is), de a politikai szempontokra összpontosító lengyel szakértő szerint Szerbiának olyan új stratégiát kell kidolgoznia, amely garantálja a biztonságos energiaellátását.

Ez az EU-val való együttműködést jelenti, főleg, mivel Szerbia is az unió tagjává kíván válni. Ezért már ma is úgy kell indítania a beruházásait, hogy azok összhangban legyenek az uniós szabályozással még akkor is, ha egyes uniós tagországok (Ausztria, Magyarország) sem tesznek mindig így. Az energetika terén ez az illeszkedés azt jelenti, hogy a vezetékekhez hozzáférést kell engedni harmadik szereplők számára, hogy a termelés, a szállítás és az értékesítés nem lehet azonos tulajdonosnál, az új uniós gázinfrastruktúra projektek számára pedig adott időre felmentést kell kérniük az uniós szabályozás hatálya alól, ha a piaci feltételek nem garantálják a beruházás megtérülését. Ez történt az Északi Áramlat gázvezetéknél is.

A szerb-orosz gázkapcsolatok vizsgálatakor nem hagyhatók figyelmen kívül a közép-európai energiapiacok változásai sem. Folyik a beszerzés diverzifikálása, a nemzeti gázpiacok integrálódása, épülnek az interkonnektorok, erősödik a liberalizáció. A nagyobb kínálat befolyásolhatja az árakat, ezzel több ország tranzitszerepe felerősödhet, Szerbiáé például a Balkánon. Eközben az EU-orosz kapcsolatok gyengülnek Oroszország grúziai, majd ukrajnai lépései, vagyis Oroszország a korábbiaknál „kevésbé megjósolhatóan viselkedő” partnere az EU-nak, mint korábban volt.

A helyzeten csak rontott, hogy egy Ukrajnát elkerülő gázvezetéket is akart építeni. Részben ezek az események miatt, illetve az orosz gáztól való függés csökkentése érdekében javasolta Lengyelország egy energiaunió létrehozását. A továbbiakban minden új energiaprojekt indításakor célszerű figyelembe venni e kezdeményezés javaslatait, amely egyébként is segíti az európai energiapiacok egységesülését.(VG)