Nem is hinné, milyen egyszerű javítani az emlékezést!
A szellemi hanyatlással kapcsolatban sok kutatás és tanulmány próbálta már felderíteni, milyen életmódbeli tényezők segíthetnek megőrizni szellemi épségünket idősebb korban is, illetve mik azok, amik lassíthatják a szellemi hanyatlást?
A szellemi hanyatlással kapcsolatban sok kutatás és tanulmány próbálta már felderíteni, milyen életmódbeli tényezők segíthetnek megőrizni szellemi épségünket idősebb korban is, illetve mik azok, amik lassíthatják a szellemi hanyatlást? Az eddigi kutatások összesítése alapján az egyik legegyértelműbben pozitív hatású tevékenység a sport, vagyis a rendszeres mozgás – mind a megelőzés, mind a kezelés terén hatalmas szereppel bírhat.
Kiváló eszköz a megelőzésre
A rendszeres sport kétféle úton-módon csökkenti a szellemi hanyatlás rizikóját. Az egyik, talán ismertebb tényező az agyi vérkeringés karbantartása: a rendszeres mozgás ugyanis a vérkeringés javítása, a vérnyomás normalizálása, az elhízás, a koleszterinszint-emelkedés és a másodlagos cukorbetegség kockázatának csökkentése révén csökkenti az elégtelen agyi vérellátás okozta demencia kockázatát is. És ez a hatás elég kifejezett: az érrendszer eredetű demencia kockázatát felére csökkenti a heti rendszerességű mozgás.
A mozgás szerepe ugyanakkor túlmutat a vérkeringés javításán: a rendszeres sport segíti az agyban az új idegsejtek keletkezését is. Mi több, mozgás hatására agyunkban egy olyan molekula (a BDNF, vagyis agyi neurotróf faktor) szabadul fel, amelynek fő feladata az idegsejtek fejlődésének és túlélésének támogatása. Rendszeres sport hatására ennek az idegsejt-védő molekulának a mennyisége két-háromszorosára nő az agyunkban, vagyis idegsejtjeink ellenállóbbak és rugalmasabbak lesznek.
Sosem késő elkezdeni
A mozgás már kialakult szellemi hanyatlás esetén is számos pozitív hatással bír, a demencia bármelyik stádiumában az enyhétől a súlyosig. Természetesen tudjuk, hogy a sportot időnként még egészséges, fiatal korunkban is nehéz elkezdeni, idősen, betegen és fáradtan pedig még nehezebbnek tűnhet. Mégis jó néhány érv szól amellett, hogy már kialakult demencia mellett is érdemes beiktatni a rendszeres mozgást a páciens életvitelébe.
1. Jót tesz a gondozónak is. A mozgás a már kialakult szellemi hanyatlásban szenvedő páciensekre, mi több, a pácienseket gondozó hozzátartozókra is pozitív hatással van. A demens szerettüket otthon gondozó hozzátartozók válaszaiból úgy tűnik, számukra kisebb terhet jelentett a beteg gondozása abban az időszakban, amikor a demenciában szenvedő páciens rendszeresen tornázott is. Vagyis, bár elsőre csupán egy plusz feladatnak látszik a mozgás beiktatása – és a demens betegeket gondozóknak többnyire eleve több feladatuk van a kelleténél – hosszú távon mindenki érdekében megéri szorgalmazni a dolgot.
2. Könnyebbek a mindennapok. A rendszeres mozgás jelentős mértékben javítja a mindennapi élethez szükséges aktivitást, azaz a sokat tornázó, szellemi hanyatlásban szenvedő idősek jobban és tovább képesek ellátni magukat és mindennapi teendőiket, mint nem tornázó társaik.
3. Lassul a betegség előrehaladása. A rendszeres mozgás lassítja a demenciában szenvedő páciensek szellemi hanyatlását, vagyis a sportoló betegek demenciája később és lassabban súlyosbodik, jobban teljesítenek a szellemi épséget mérő teszteken is, mint nem sportoló társaik.
4. Javul az egyensúlyérzék. A szellemi hanyatlásban szenvedő betegek egy részénél, különösen a vérkeringési zavar okozta demeciában igen gyakoriak az elesések, mivel az agyi eltérések többek között egyensúlyzavart is okoznak. Az egyensúlyfejlesztő mozgásformák gyakorlása ez ellen hat. A leghatékonyabb egyensúlyfejlesztő mozgások a tai chi és azok az úgynevezett multimonális mozgásformák, amelyek erősítő, egyensúlyfejlesztő és mozgásterjedelmet növelő gyakorlatokat is tartalmaznak. Ez a mozgásforma már 12 hét után javította az idősek egyensúlyzavarát.
5. Csökken az elszigeteltség. Ha csoportos mozgásformát választunk, az természetesen kényelmetlenségekkel is járhat: a szellemi hanyatlásban szenvedő pácienst el kell vinni vagy kísérni az uszodába, a csoportos gyógytorna vagy a jógaóra helyszínére, ott meg kell várni, segíteni kell az átöltözésben – ugyanakkor a csoportos mozgásformák a sport egyéb áldásos hatásai mellett jelentősen csökkentik az idős korban egyébként is gyakori elszigeteltséget, lehetőséget adnak emberi kapcsolatok kialakítására, csökkentik a magányosság érzését. Bár egyszerűnek hangzik és lényegesen kisebb eszközigénnyel jár, ebből a szempontból már a rendszeresen ugyanabban a napszakban végzett séta is hasznos lehet: lassan ismerőseinkké válhatnak a környékbeli boltosok, kutyák és gyerekek, és mindig lesz köztük olyan, akivel lehet pár szót váltani.
(demencia-info.hu nyomán)
