Tíz furcsa húsvéti szokás a nagyvilágból
Akasztás, szalmakerékgyújtás, korbácsolás, zsemlelógatás… Most nem valamiféle bizarr erotikus játék kellékeit soroltam fel, hanem néhány, számunkra talán kicsit furcsa húsvéti népszokást idéznék a nagyvilágból.
Tojásfaállítás
A dánok egyik érdekes húsvéti szokása a ház fölött átdobott tojás. A lényege abban rejlik, hogy egy nyers tojást kell áthajítani a saját házunk felett úgy, hogy a másik oldalon a fűben landolva ne törjön össze. Ha kicsit elvétjük a távot, kiderül az is, mennyire jó szomszéd a szomszéd. A másik hagyomány a tojásfaállítás, ami új szokás itt. A tojást kifújják, kifestik, és színes szalagokkal faágakra akasztják. A tojásfa rendkívül dekoratív, ezért van, hogy hetekkel húsvét előtt felállítják.
Az akasztott zsemle esete
Angliában húsvét táján egy érdekes legenda terjedt el, miszerint réges-rég egy özvegyasszony fia kalandvágyból nekivágott a világnak, de soha többé nem tért haza. Az asszony nem tudott beletörődni fia elvesztésébe, ezért minden év nagypéntekjén este forró zsemlét akasztott a ház gerendájára, abban bízva, hogy fia hazatalál és megéhezik. Érdekes módon a mai napig megmaradt a fiát hazaváró édesanya legendája, és ennek tiszteletére minden évben az egykori ház helyén álló ivóban kiakasztják a forró zsemlét. Ha a srác hazaérne, talán egy sörrel is megdobnák őt.
Piro-húsvét
A németországi Luegde városában minden húsvétkor megrendezik azt a látványos szertartást, melynek lényege, hogy a sötétedés beálltával hat lángoló szalmakereket gurítanak az Osterberg tetejéről az Emmer folyó völgyébe. Ez a szép télbúcsúztató hagyomány a lángoló tűzkerékkel a tavasz beköszöntét szimbolizálja. Reméljük, senki nem kerül a szalmakerekek útjába…
Nyúltalanul
Furcsa módon az ausztráloknál a húsvétot szimbolizáló nyulak hiánya okoz problémát, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatóak a kis tapsifülesek. Kizárólag a bűvészek és az iskolák rendelkeznek nyúllal, de nekik is csak engedéllyel adják. Az elmúlt években az ausztrál erszényes nyúl vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában.
Manduladobálás + akasztás
Indul a mandula. Indul, mert eldobják. A húsvéti körmenet végén a portugáloknál a pap mandulával dobálja meg a szertartás résztvevőit, ami a termékenységet és a gyarapodást szimbolizálja. Nagyszombaton egyes helyeken Júdás árulására emlékezve felakasztanak egy bábut egy fára, majd elégetik azt. Vidám dolgok ezek.
Húsvéti smárolás
Az oroszok a feltámadás ünnepét követően háromszor csókolják meg egymást, és itt most nem a híres Honecker–Brezsnyev-csókra kell gondolni, ez csupán az arc megérintését szolgálja. Más az országban nem látni a húsvéti tojáson annyi emberábrázolást, mint itt. Sőt még Jézust is szabad ábrázolni az ünnepi kellékeken.
Korbácsolás
A csehek enyhén perverz és „veszélyes” szokása a korbácsolás húsvét hétfőjén, mikor is a fiúk elmennek a lányokhoz, hogy szimbolikusan a vesszőből font húsvéti korbáccsal ütögessék őket. A bátrabbak főként a lányok lába közé szeretnek csapkodni. Persze csak szimbolikusan… Néhány régióban a korbácsolás helyett a lányokat hideg vízzel öntik le, mint ahogy nálunk is szokás.
Böjtbaba
A böjti időszak kezdete a görögöknél a tiszta hétfővel kezdődik. Ekkor takarítják ki a házakat, és ezen a napon a gyerekek egy hétlábú papírbabát készítenek, melynek neve böjtasszony. A hét láb a böjt hét hetét jelképezi és a kis szadisták húsvétig minden héten letépik a baba egy lábát. A „tiszta hétfő” böjti előírásait általában mindenki betartja, de a következő hetek szigorú böjtjét már csak kevesen.
Tojásfogócska
Belgiumban minden évben megtartják a tojásvásárt, ahol megválasztják a Tojásherceget és a Tojáshercegnőt, akik a neves tisztséget egy évig viselik. Emellett a tojásfogó nevű játék is helyi sajátosság, melynek lényege, hogy húsvéthétfőn a helység szimbólumát képviselő tojással a templom harangjának magasságába kell célozni. A templom ablakából apró ernyőkre függesztett óriás papírtojásokat engednek le, ezeket kell eltalálni az igazi tojásal. A játék során az „aranytojást” kell megkaparintani, akinek ez sikerül, készpénz üti a markát.
Húsvéton pedig nincs húsvét
Bár a Hopp című vígjátéknak köszönhetően tudjuk, hogy a húsvéti nyúl lakhelye a Húsvét-szigeteken található, ennek ellenére arrafelé egyáltalán nem ünneplik a húsvétot. Ez annak tudható be, hogy a szigetet pogányok lakják, és a sziget is csak onnan kapta a nevét, hogy anno húsvétvasárnap fedezte fel egy környéken hajózgató holland admirális.
Eme néhány, tájunkon kevésbé ismert húsvéti szokás felidézésével szeretnénk minden kedves olvasónknak békés és kellemes Húsvétot kívánni!
Magyar média nyomán F.J.
