Hagyományos locsolkodó versek
A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak.
És ezzel azt mondom, boldog ünnepeket,
Boldog húsvétot e ház népének.
No, ti cimboráim, csuporra, vederre,
Adjuk meg a lánynak a tisztet reggelre!
Hanem egy szót szólok ezen szép leánynak,
Adjon egy pár hímest,
Szívemből kívánom, kegyelem magának!
És mielőtt hazatér,
Locsolásért tojást kér.
Gyönyörű a tavasz, mosolyog az élet,
Áldásokat mutat az arany kikelet.
Föltámadt a Jézus, mondják az írások,
Vízöntő hétfőre buzognak források.
Megöntözlek most itt véle,
piros tojást kérek érte.
Föltámadt a Jézus, mondják az írások, Vízöntő hétfőre buzognak források. Én locsolom széjjel!
Ki korán kel, aranyat lel, Ki korán locsol, mosolyt porol,
Locsolom kedvesem Érzem a keblemen
Friss tavaszi réten fordultam-kerültem,
Csillogó harmattal csordultig töltöttem.
El is jöttem véle nyíló rózsaszálhoz,
Tavaszi napfényben tündöklő virághoz.
Megöntözöm szépen, mindig friss maradjon,
Akire rátekint, annak illatozzon.
Fürtjeidet ki kellene bogozni, Buksi fejed meg szeretném locsolni !
Gondoltam hát nem kell kölni,
Fulladjon más a szagától,
Ez a víz majd elpárolog,
Úgy bizony magától.
Akit ezzel meglocsolok,
Nem hervad el soha.
Szabad-e locsolni?
Ha bujkál e háznak lánya
Csaljuk elő kiabálva,
Ha nem jön a hívó szóra,
Kölni helyett jön a szóda.
Szabad locsolni?
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!
Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen?
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen
‘No, ti cimboráim, csuporra, vederre,
Adjuk meg a lánynak a tisztet reggelre!
Hanem egy szót szólok ezen szép leánynak,
Adjon egy pár hímest,
Szívembol kívánom, kegyelem magának!
A gerlemadár is megmosdik e napon,
Meglocsollak téged, gyönyörű galambom!
Szerencsés jó reggelt kívánok e házra,
Én is mint egy holló, jöttem a munkába.
Láttam és találtam egy szép virágszálra,
Engedelmet kérek meglocsolására.
A gerlemadár is megmosdik e napon, Meglocsollak téged,gyönyörü galambom !
Szerencsés jó reggelt kivánok e házra, Én is mint egy holló, jöttem a munkába.
Láttam és találtam egy szép virégszálra, Engedelmet kérek meglocsolására !
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.
A legszebbik kislányt jobban megöntözöm,
És a pirostojást szépen megköszönöm.
És ezzel azt mondom, boldog ünnepeket,
Boldog húsvétot e ház népének.
Add ki most szaporán, ne késsünk sokáig,
Hogy a mi seregünk mehessen tovább is.
Hogyha belôle bár kettôt-kettôt kapunk,
Finom rózsavízzel szépen meglocsolunk!
A legszebbik kislányt jobban megöntözöm,
És a pirostojást szépen megköszönöm.Hagyományos locsolóvers
Adjanak egy kalácsot,Hogy harapjak nagyot!
Megöntözzek vele, egy árva ibolyát,
És cserébe kapjak érte egy hímestojást.
