Búcsú a hagyományos betegkönyvektől – újabb költség a polgároknak
A betegbiztosítási törvény előírja, hogy legkésőbb 2016 végéig a hagyományos betegkönyveinket elektronikus-chipes kártyára kell cserélnünk.
Szabadkán ez folyamat már megkezdődött, és a tervek szerint az elkövetkező másfél évben be is fejeződik.
A szociálisan hátrányos helyzetű polgárok az első körben kapják meg az új típusú dokumentumot, nekik a cseréért nem kell fizetniük. A többi polgárnak körülbelül 400 dinárt kell majd elkülönítenie az elektronikus kártyára, kérvényezni pedig a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) szabadkai fiókintézeténél lehet.
Magán a kártyán látható lesz a biztosított neve, születési dátuma, az Egészségbiztosítási Alapnál bejegyzett száma, illetve maga a kártya száma. Minden egyéb adat a kártyán lévő chipen szerepel majd, s az adatok esetleges változtatása elektronikus úton történik majd, mellőzve ezzel az új dokumentumok kiváltásának, nyomtatásának szükségességét.
Az új elektronikus betegkönyvnek számos előnye lesz, mondják az illetékesek, ezek közül a legfontosabbnak tartják az azzal való visszaélés, illetve a hamisítás esélyének minimálisra csökkentését.
Maga a kezdeményezés helyénvaló egy olyan társadalomban, ahol az elektronikus adatkezelés már elért egy megfelelő szintet, mondjuk úgy, hogy gördülékeny. De ez Szerbiára nem jellemző. Emlékezzünk csak vissza a chipes személyi igazolványok bevezetésére. Akkoriban igen gyakran elöfordult, de még napjainkban is akad rá példa, hogy a rajta lévő adatok leolvasására nincs megfelelő eszköz, ráadásul olyan intézményekben, ahol ez alapfeltétel lenne (lásd, Belügyi Titkárság). Személyes tapasztalat, hogy az említett intézmény rám bízta a kártyán lévő adataim kinyomtatását (de minek kell egyáltalán kinyomtatni?), amikor új útlevél kiadását kérvényeztem.
Mi lesz majd, ha a súlyos esetek ellátásakor (vagy bármikor) meghal a számítógép, és majd erre hivatkozva utasítják el a betegeket, mondván, hogy a rendszer éppen nem működik? Ugye, nem lenne meglepő helyzet? A polgárok így is eleget szenvednek az egészségügyben tapasztalható adminisztrációs (és egyéb) problémáktól, és kétlem, hogy ezeket a gondokat majd éppen a chipes kártya szünteti meg.
Emellett előnyként említik a hamisítás lehetőségének csökkenését is. Ugyan ki hamisít betegkönyvet Szerbiában, ne nevettessenek már… Vagy csak ezzel próbálják, úgymond, rábeszélni a polgárokat az újabb költségek „szükségességére”?
Mint fentebb említettem, maga az elképzelés helyénvaló, de nem egy olyan országban, ahol az elektronikus adatkezelés még nagyon gyerekcipőben jár. Tartok tőle, hogy ez az újítás Szerbia polgárai számára csak egy újabb nyűg lesz, legalábbis jó ideig. Meg plusz költség.
Subotičke novine nyomán F.J.
