Magyar jégtörők a Dunán
Két jégtörő hajó is segít járhatóvá tenni a Duna szerbiai szakaszát. Szabadkán pedig még a Városházára sem tudunk bejutni kéz- vagy lábtörés nélkül.
Az időjárás enyhülésének köszönhetően a Dunát borító jég sok helyen felengedett már. A legkritikusabb a helyzet Újvidék és Belgrád között, illetve Belgrádnál a Duna-Száva torkolatánál. Szerbia jelenleg egyetlen használható jégtörő hajóval rendelkezik, amelyik nem győzi a munkát. A többi magánkézre került és használhatatlan állapotban van. Ezért Szerbia Magyarországtól kért két jégtörőt, amelyek segítenek a kritikus pontok felszámolásában.
Mi tagadás, valószínűleg ez is a két állam között kialakult baráti viszonynak köszönhető.
Tegnap volt alkalmam végigsétálni, pontosabban végigcsúszkálni Szabadka központján. Szó szerint botladozva, meg-megcsúszva, sokszor az elesés határán egyensúlyozva. Itt ugyanis nem járnak jégtörők, de még csak hókotrók vagy kezükbe lapátot vevők se, akik járhatóvá tennék a város legszűkebb központját. És miközben a kommunális rendőrség azzal fenyegetőzik, hogy ötezer dináros büntetést fizettet meg azokkal a polgárokkal, akik nem takarítják el a portájuk elől a havat, illetve nem törik fel a járdát borító jeget, addig a Városháza közvetlen környékén kezét-lábát törheti az ember. Sem a Korzón, sem a városközpont más utcáiban nincs feltörve a jég, az üzlettulajdonosok és a Városházán dolgozók sem tartják be a törvényt. Őket vajon ki bünteti meg, ha ne adja az ég! valaki elesik és megsérül?
Laban úr és munkatársai hogyan közelítik meg a munkahelyüket? Zoknit húznak a cipőjükre, vagy dócsin vitetik be magukat a (vmsz-s) szolgáikkal? Vígjátékba illő jelenet lenne, nem ártana lesifotósként holnap reggel készíteni néhány fotót a Városházára ,,igyekvők’’ munkába jutásának módjáról…
Blic.rs nyomán M.Z.
