Igazi magyar hungarikum: Solymászat
Szárnyalhat a magyar vadászmadár-tenyésztők öröme. A magyar solymászat hagyománya is felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Solymár, Gyöngyössolymos, Sashalom, Sasvár, Zólyom – és még egy sor földrajzi név érzékelteti: történelmünkben fontos személyiségek voltak a király solymászai. Ma kevésbé a vadászathoz, sokkal inkább a hagyományőrzéshez sorolhatók a ragadozó madarak szerelmesei. Ide vág Balassi Bálint verse: „Szép sólymok, vad rárók, kiket madarászok/ tanítanak, viselnek,/ Bánással, tartással, szóval, kiáltással,/ szelídek, kézre jűnek”. Ráadásul, ahogy a solymászok mondják, a szárnyas vadászok segítik, hogy a hasonló gondolkodású emberekből jó közösségek alakuljanak ki. S hogy mindez mennyire igaz, azt jól példázza a múlt év végén, mindennek közvetlen előzményeként megtartott első nemzetközi magyar-arab solymásztalálkozó.
A magyar és az arab országok ősi hagyományaiban közös a solymászat, erre alapozva rendezték meg első alkalommal ezt a hagyományteremtő összejövetelt Veszprém és Zala megyében. A hét első napjaiban Sümegen és Tapolcán, majd csütörtökön Nagypáliban gyakorlati bemutatókon kísérhették figyelemmel az érdeklődők, hogy a solymászok hogyan idomítják és reptetik a ragadozó madarakat, s hogyan vadásznak velük. Az egyik fő szervező, a Magyar Solymász Egyesület elnöke, Turcsányi Zoltán elmondta: arab – magyar találkozónak indult a rendezvény, a fő cél a gazdasági kapcsolatok megtárgyalása volt, azonban az arab országokból érkező vendégek kérésére kibővítették a rendezvényt solymász találkozóvá. A solymászat arab kezdeményezésre válhat a világörökség részévé, Magyarország is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, s a magyar kormány felvette a solymászatot a szellemi kulturális örökség jegyzékére. Mint a solymász egyesület elnöke elmondta, Magyarországon a vándorsólyom és a héja a legelterjedtebb vadászatra használt madár, a madarak idomítása jutalmazással zajlik, semmilyen kényszerítő eszközt nem alkalmaznak. – Nem ördöngösség elsajátítani, bárki megtanulhatja, sajnos azonban a jogi szabályozás bürokratikus, ezért nem foglalkoznak sokan solymászattal; jelenleg körülbelül kétszázan lehetnek az országban – tette hozzá Turcsányi Zoltán. Mondván: szeretnék elérni, hogy a kerecsensólyom (amit a turullal azonosítanak), szintén használható legyen vadászatra. Jelenleg azért nem engedik, mert a természetvédők féltik a madárállományt. A solymászok viszont vitatják, hogy a természetes populáció sérülne. Ők egyébként is csak fogságban tenyésztett sólymokkal dolgoznak, hangsúlyozta az elnök.
Zalai Hírlap nyomán F.L.
