Egyéb 

Pofátlanság: A VMSZ megszavazza a gyilkosok zászlaját, aztán az áldozataik sírjánál koszorúz

A Tartományi Parlament még tavaly szeptemberben szavazta meg azt a határozatot, melynek értelmében a Délvidék hivatalos jelképe az a tradicionálisnak nevezett lobogó és címer lett, amely alatt a szerb felkelők 1848/49-ben a magyar szabadságharc ellen vonultak. 
 
A jelkép, amelynek árnyékában több magyar település ártatlan lakosságát koncolták fel úgy válhatott, a Délvidék zászlajává, hogy azt a tartományi parlament elnöke Pásztor István és a VMSZ frakciója is megszavazta. 

 
A szervilis viselkedésüket jól mutatja, hogy a nemzetmegtagadó magatartásukat még a Šešelj-féle csetnikpárt vezetője is külön megköszönte Pásztoréknak.
 
cegledi-rudolf-vmsz-zenta-arulas
 
Az 1849-es magyar irtás még Tito partizánjait is „túlszárnyalta”
 
Zentán tegnap a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre szervezésében, a Felsővárosi köztemetőben emlékeztek meg az1849. február eleji zentai események áldozatai előtt. A helyiek által csak véres gyertyaszentelőként emlegetett események során hozzávetőlegesen 2000-2800 magyar embert öltek meg a szerb csapatok.
 
A gyilkosságok borzalmait talán a túlélők tanúvallomásai árnyalják a leginkább: 

35. Huszák Józsefné vallja, hogy Alexa juhász oláh, férjét össze darabolta szeme láttára.

45. Frank Anna vallja, hogy Branovocski szűcs maga azt vallotta előtte, hogy az öreg Czeisnert és az öreg Mucsinét ő lőtte agyon. Szegedi Tomo fia rabolta az öreg Franknét,-öt ember fejeket látott a sz.háromságon, Nikolics János bottal kegyetlenkedett a magyarokon. Szinte Zubán Jósef is, bizonyitja azt is, hogy Keczeli Mátyás leányát megfertöztették.

63. Stuhl János vallja, hogy Araczki háza előtt 25 embert lövetett agyon a major, hogy több zentai ráczokat látott magyarokat ölni, vallja azt is, hogy az idevaló szerbektől hallotta hogy 2500 gyilkoltatott le, hogy Branovacski Stévo szeme láttára lötte agyon az öreg Czeisner bognár mestert, látta azt is, hogy Kelemen asztalost idevaló Szremacz Jovo lötte agyon, látta a haranglábon az akasztott embereket lógni és az eperfán a plébánia elött, azt pedig látta azért mert bizonyos Gavanszli a majornak adjutánsa lévén, öt az Araczki házából kivezetvén, s mutatta néki, sőt azt is mondta néki, hogy félóra múlva ő is úgy fog járni, vallja azt is, hogy ö volt kiküldve Mata Istvánnal Csantavérre a végre, hogy 25 tagból álló küldöttség jönne Zentára, kik vele együtt az odavaló Plebános elnöksége alatt el is jöttek és a mint a házhoz közeledtek volna valami halom rakás ötlött szemeikbe és kérdezték a tanut, hogy mi volna ott, a tanu nekik azt mondotta, hogy az ember fejekből van rakva, és a midön oda értek látták is a temérdek fejeket és a sánczban a temérdek testeket, vallja továbbá, hogy Gavanszki egy Klavirt pakoltatott és Becsére vitetett.

70. Deutsch Lörincz kutyák által lerágott 300 fejeknél többet látott.

90. Nagy István mélykuti, harmadnapra negyedmagával bement a városházához, s akkor a szerbek őrnagya azt a büntetést szabta rájuk, hogy menjenek ki a temető mellé, és hozzanak be általuk levágandó magyarok fejeit, melyet ők fegyveres kisiret mellett tellyesitettek is, behozván 30 fejet, mellyet az őrnagy személyesen meg is vizsgált, és velük ismét ki is vitette, ő vette le a Sz. háromságra feltett öt fejet is.

93. Mandics Josef látott a haranglábon 4 embert fel akasztva, kik közül az egyik zsidó volt, látta Váczi takácsot az eperfára felakasztva meztelen és félig megpörkölve.

94. Rosenfeld Simon látta, hogy Hajduska Ferenczet Pivár Jóvó másodmagával vasvillával agyonütötték, két kocsin 500 holttestet hordtak ki a városból.

Ezeknek a seregeknek a zászlaja Pásztoréknak hála, ma Délvidék hivatalos zászlaja.

Kitűzik a gyilkosok zászlaját, majd meggyászolják az áldozatokat?

 
A VMSZ ennek ellenére is vette a bátorságot, és maguk is megemlékeztek tegnap Zentán, azon áldozatok emlékhelyénél helyezték el koszorújukat, akiknek a szülőföldjén hivatalossá tették a mészárosaik szimbólumát. 
 
Ceglédi Rudolf, Zenta VMSZ-es polgármestere a helyszínen a Pannon RTV-nek nyilatkozva elmondta: „Több mint 2000 lakost végeztek ki, csupán azért, mert magyarok voltak. Fontos, hogy ezekre a dolgokra emlékezzünk, emlékeztessük a mai ifjúságot, a mai kor emberét is.” 

 
Vádló ősök ítélete 
 
A tények fényében, azonban kimondható, hogy a VMSZ-nek annyit ér a nemzeti érdek érvényesítése, hogy a jeles dátumokon a sarki virágkötészetben koszorút rendelnek és azon nemzeti szín zászlóra írják rá pártjuk nevét, ahelyett, hogy megvívnák a saját csatáikat. Nem kardal és ágyúval, ahogy azt 48/49-ben tették, hanem a politikai csatatereken kellett volna felemelniük a szavukat az ellen, hogy nemzetünk gyilkosainak jelképeit szavazzák meg annak a földnek a szimbólumává, amely az áldozatok porladó csontjait is elfedi. 
 
R. P. 
 

 

Hasonló bejegyzések