Pásztor: „Már láttuk akcióban Vučićot, érdekünk, hogy egy ilyen embert támogassunk”

A Magyar Szónak adott interjújában Pásztor István, a VMSZ elnöke kitért arra, hogy „nem hoztak elhamarkodott döntést”.

„A magyar emberek érdeke olyan valakit támogatni, akit már láttunk akcióban, aki a magyar közösség irányába konkrét lépéseket tett, s ez Vučićról mindenképp elmondható. Ő volt az a kormányfő, akinek az idejében kormányrendelet törölte el a kollektív bűnösséget, ő jött el a Vergődő madárhoz leróni a kegyeletét, s ebben az időszakban fogadták el a kisebbségi akciótervet is, jelentős mértékben javultak a szerb–magyar kapcsolatok, de a térség- és gazdaságfejlesztési programot is az ő kormányzása alatt indítottuk, s szavatolta ehhez a zökkenőmentes lebonyolításhoz a megfelelő politikai hátteret. Olyan teljesítmény ez, aminek alapján én most, feltételezem, joggal kérem a vajdasági magyar embereket, hogy menjenek el szavazni, és rá szavazzanak. Nem akarok belebonyolódni abba, hogy két, vagy három évtizeddel ezelőtt ki mit mondott.”

A VMSZ elnökének szavaiból kiderül, hogy szemmel láthatóan nem érdekli, mit csinált a délszláv polgárháborúk idején a haladó államfőjelölt, de az is hidegen hagyja, amit a jelenben követ el.

A magyarok kollektív bűnösségének eltörlése ugyan kétségkívül pozitív és szükséges gesztus volt, de összességében távolról sem elegendő ahhoz, hogy ezért a szerb rezsim fejét támogassuk. (Ne feledjük azt sem, hogy a szabadkai magyarellenes vérengzések emlékeként állított szobrot, a Vergődő Madarat 2013-ban ellopták, a szerb rendőrség pedig képtelen volt elfogni a tolvajt. Az emlékmű mása később Belgrádban készült el, annak ellenére, hogy egy szabadkai cég is pályázott az elkészítésére.)

A VMSZ elnöke által emlegett „Vučić-féle akcióknak” viszont sokkal több kárát látták a délvidéki polgárok és a magyarság, mintsem hasznát. Így például a térség- és gazdaságfejlesztési program mellett a mezőgazdaság erősen hanyatlik, az ország kiárusítása következtében azok a polgárok, akiknek még van munkahelyük, többnyire idegen érdekeltségű cégek rabjaiként tengetik mindennapjaikat. A szerb-magyar kapcsolatok javulását sem vettük észre, legfeljebb a Szerbia és Magyarország kormányainak vezetői között kialakult (szűkebb érdekeken alapuló) jó viszonyokról beszélhetünk. Mindeközben a délvidéki magyarok tömegesen kényszerülnek külfödre távozni a jobb megélhetés reményében.

Ezen felül Pásztorral ellentétben („nem akarok belebonyolódni abba, hogy két, vagy három évtizeddel ezelőtt ki mit mondott”), mi nem tudjuk magunkat túltenni mindazon, amit Aleksandar Vučić a délszláv háborúk idején tett, amikor tájékoztatási miniszterként Šešelj vajdával karöltve kimerítette a háborús uszítás fogalmát. Tevékenysége közvetve, vagy közvetlenül számos magyar kiskatona életébe került.

Mindezt Pásztor István is jól tudja, de most mégis úgy érzi, joggal kéri a vajdasági magyar embereket, hogy menjenek el szavazni, és szavazzanak Aleksandar Vučićra.

F.J.