Újra ülésezett a magyar-horvát kisebbségi vegyes bizottság
Négy év szünet után újra ülésezett a magyar-horvát kisebbségi vegyes bizottság (KVB) múlt csütörtökön Zágrábban. Utoljára 2012 novemberében tanácskoztak a felek Budapesten.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a bizottság társelnöke a XIII. ülés előtti sajtótájékoztatón elmondta: a kisebbségi vegyes bizottság különböző okok miatt nem tudott eddig összeülni, de a fő ok a horvátországi politikai helyzethez volt kapcsolható.
A biztos ez utóbbival kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe, de az elmúlt években többek között a migránsválsággal kapcsolatos véleménykülönbségek miatt feszültség mutatkozott a két ország viszonyában, Horvátországban pedig több kormány váltotta egymást.
„Ennek ellenére a bizottság horvát elnökével, Zvonko Milas úrral mindvégig tartottuk a kapcsolatot” – hangsúlyozta Kalmár Ferenc, majd hozzátette: talán ennek is köszönhető, hogy most számos fajsúlyos téma van az asztalon, de vannak nyitott kérdések is. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy „a nap végére” ezeket megoldják.
A magyar társelnök szerint azért fontos a kisebbségi vegyes bizottságoknak az őshonos nemzeti kisebbségekre vonatkozó munkája, mert Európában jelenleg vannak olyan irányzatok, amelyek azt mondják, hogy a migránsok jogait egyenlővé kell tenni az őshonos kisebbségek jogaival. „Ez pedig egy veszélyes irány” – húzta alá.
Hozzátette: Magyarországon az idei esztendő Szent László-emlékév, amely emlékeztet a két ország közös keresztény múltjára, hiszen Szent László alapította a zágrábi püspökséget. „A közös múlt pedig felelősséget és kötelezettséget jelent, hogy meg tudjuk oldani a vitás kérdéseinket” – tette hozzá.
Zvonko Milas horvát társelnök jelezte: az, hogy négy évig nem ült össze a kisebbségi vegyes bizottság, és most mégis létrejött a tanácskozás, azt mutatja, hogy előrelépés történt a két ország kapcsolatában.
Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a horvátországi magyarok és a magyarországi horvátok a legmagasabb szintű kisebbségi jogokat élvezik, amelyek megfelelnek a nemzetközi követelményeknek és egyezményeknek.
„Hiszem, hogy a hagyományosan jó együttműködés a kultúra, az oktatás és a határon átnyúló együttműködés területén csak megerősödik, és remélem, hogy ugyanilyen előrelépést érünk el a határ menti infrastruktúra kiépítése terén is” – mondta Milas.
Szavai szerint mindkét fél számára fontos kérdéseket kellett megtárgyalni, a horvát kisebbség számára ilyen a pécsi horvát színház kérdése. (MTI/mt)
