Szerbia hónapokon át megfeledkezik a törvényekről, ha az a magyarság jogait is szolgálja
– Az Európai Bizottság (EB) komolyan felróhatja Szerbiának, hogy a 23. (csatlakozási tárgyalási – B. A.) fejezettel kapcsolatban még nem fogadott el és nem is alkalmazott bizonyos törvényeket az igazságügy és az alapvető jogok területén – figyelmeztetett Meho Omerović, az emberi- és a nemzeti kisebbségi jogok, valamint a nemek egyenlőségével foglalkozó szerb képviselőházi bizottság elnöke (a fotón) az EB május 15-én esedékes, a jog uralmáról szóló jelentésével kapcsolatban.
– Szerbia nem fogadta el a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítását, amit az év elején kellett volna meghozni. A nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvény – amit még Szerbia és Montenegró Államközössége idején hoztak meg – módosítása se történt meg – tette hozzá Omerović.
Kifejtette, „számunkra fontos, hogy a 23. fejezetből ered a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek, így a magyarok helyzetére vonatkozó külön cselekvési program, valamint hogy az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartására vonatkozó szerbiai törvények, az európai és a világ hivatalos személyei szerint, a legjobbak közé tartoznak Európa ebben a részében.”
Omerović azonban megjegyezte, hogy problémát jelent az alkalmazásuk.
„A gyakorlatban olyan esetek vannak, hogy bizonyos törvényeket évekig nem alkalmaznak, mert a reszortminiszter nem hozta meg a törvény alá rendelt aktust, vagy időközben megváltozik a kormány, új választásokra kerül sor… bizonyos törvény alkalmazásának technikai akadályai vannak”, figyelmeztet Omerović.
Az EB bemutatásra kerülő jelentése ismételt figyelmeztetés lesz Szerbia állami intézményeinek, amelyek vagy nem működnek, vagy nem teljes kapacitásúak, mindenekelőtt az igazságügyben, de bizonyára kifogások lesznek a parlament által választott bizonyos független állami szervek és intézmények viszonyulása miatt is.
„Itt nem várok pozitív osztályzatot az EB részéről, mivel tudom és tisztában vagyok azzal, hogy itt sok minden csikorog, a határidők elmúltak, egyes dolgok nagyon lassan haladnak és a gyakorlat is megmutatta, hogy vannak bizonyos problémák”, tette hozzá Omerović.
Hangoztatja, hogy a parlamentnek ellenőrző funkciója kell, hogy legyen, de ezt a képviselők gyakran elfelejtik.
„Ellenőriznünk kell, hogy a végrehajtó hatalom, a közvállalatok hogyan alkalmazzák a törvényeket, konkrétan, ebben az esetben, azokat a törvényeket, amelyek az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartásra vonatkoznak”, mondja Omerović.
Megemlítve, hogy Szerbiában a nemzeti kisebbségekhez tartozók az esetek legtöbbjében a többségi nemzet sorsát osztják, Omerović azt mondja, hogy az egyes törvények alkalmazásában meghatározott problémák vannak, amikor a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak a közszférában való alkalmazásáról van szó. Itt, teszi hozzá, többet kell tennünk, mivel vannak még olyan intézmények és szolgálatok, amelyekben a nemzeti kisebbségek alig vagy sehogy nem tudnak munkához jutni.
„Két hónappal ezelőtt Ivica Dačić külügyminiszterhez fordultam, tájékoztasson arról, hogy Szerbiában az utóbbi 13 évben a nemzeti kisebbségek közül hányat vettek fel a diplomáciai akadémiára. Nem kaptam választ”, mondja Omerović.
Számunkra viszont az is kérdés, hogyan értékeli majd Magyarország, illetve hogyan látják a magyar EP-képviselők a szerb országjelentésnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó részét?
Tanjug nyomán Bozóki Antal
