Néhány dolog a limfómáról
A limfómák a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedései. Bár vannak agresszív fajtái, sok típusa ma már jól kezelhető és hosszú távú, tünetmentes túlélés biztosítható. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A nyirokrendszer az immunrendszer része, s elsődleges feladata, hogy megvédje a szervezetet a fertőzésekkel szemben.
A nyirokrendszert a vérerekhez hasonló nyirokerek alkotják, amelyek behálózzák az egész szervezetet.
A nyirokerekben egy folyadék, a nyirok vagy más néven limfa kering. A nyirokerek a nyirokcsomókban, ezekben az apró, bab alakú szervekben futnak össze.
A nyirokcsomókban nagy számban megtalálható limfociták, azaz fehérvérsejtek felelősek a fertőző organizmusok (például a baktériumok és a vírusok) kiszűréséért. Ilyen nyirokcsomók vannak a nyakon, a kulcscsont alatti és fölötti területen, a hónaljban, a mellkasban, a hasüregben és a lágyékban.
A nyirokrendszerhez tartoznak még a mandulák, a lép és a csecsemőmirigy. A testünkben máshol is található nyirokszövet, például a bőrben, a gyomorban és a vékonybélben.
Ha a szervezetben valahol fertőzés vagy gyulladás lép fel, a legközelebb elhelyezkedő nyirokcsomók megduzzadnak és érzékenyek lesznek.
Típusok
Az immunrendszer részeként a nyirokrendszernek a daganatok elleni védekezésben is jelentős szerepe van. Ám olykor előfordul, hogy maga a nyiroksejt-vonal kezd el kórosan és korlátlanul szaporodni: a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedését nevezzük limfómának. Hazánkban a rákos megbetegedések 1-2 százaléka limfóma.
A limfóma kialakulásának pontos okát nem ismerjük. A betegség nem öröklődik, és különösebb rizikófaktorai sem állapíthatók meg. Bármely életkorban előfordulhat. A statisztikák szerint a férfiakat gyakrabban érinti, mint a nőket.
A limfómák alapvetően két nagy csoportra oszthatók. A Hodgkin-kórnak négy szövettani altípusa van, amelyek kezelése hasonló. (A betegség első leírójáról, Sir Thomas Hodgkinról kapta a nevét.) Az összes többi limfómát a non-Hodgkin-limfómák közé soroljuk. Ezek száma sokkal több, és egymástól is meglehetősen különböznek. Hazánkban évente mintegy 260 Hogdkin- és közel 1500 non-Hogdkin-kóros új beteget diagnosztizálnak.
Tünetek, vizsgálat
A limfómák fő tünete a duzzadt nyirokcsomó, amely azonban nem okoz fájdalmat. Ha ilyet tapasztalunk, nem szabad megijednünk, hiszen elképzelhető, hogy csupán valamilyen fertőzés vagy gyulladás áll a háttérben.
A limfómában előfordulhatnak még olyan egyéb, általános tünetek is, mint például a visszatérő, mással nem magyarázható láz, a jellemzően éjszakai izzadás vagy hőemelkedés, az étvágytalanság, a fogyás, a nehézlégzés, a köhögés és a bőrviszketés. Forduljunk orvoshoz, ha ezek a tünetek két hétnél hosszabb ideig fennállnak!
Az orvos kikérdezi a beteget, majd fizikális vizsgálat következik. Meg kell állapítani az érintett nyirokcsomók elhelyezkedését és nagyságát.
A limfóma gyanúja csak szövettani vizsgálattal igazolható. A limfóma a nyirokrendszer természetéből adódóan az egész szervezetet érinti. Ha a diagnózis limfóma, azt is ellenőrizni kell, hogy érintettek-e a nyirokrendszeren kívüli szervek. A betegség stádiumának megállapítása érdekében vérvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok (röntgen, ultrahang, CT, esetleg MRI, PET) és csontvelővétel is szükséges.
Kezelés
A limfóma kezelése történhet sugár-, kemoterápiával vagy célzott biológiai terápiával, illetve ezek kombinációjával. A sebészi út többnyire nem jön szóba. Elsőre talán furcsának hangzik, de minél agresszívebb egy daganat, annál jobban kezelhető kemoterápiával. Sajnos mind a sugár-, mind a kemoterápia súlyos mellékhatásokkal járhat.
A sugárkezelés például szokatlan fáradtságot, bőrpírt, bőrszárazságot, torokszárazságot, torokfájást, nyelési panaszokat, nehézlégzést, köhögést okozhat. Ha a hasi területről van szó, hányinger, hányás vagy hasmenés is előfordulhat. A kemoterápia a gyorsan osztódó sejtekre hat, így a daganatos sejteken kívül a csontvelőt, az emésztőrendszer felszínét és a hajhagymákat is pusztítja.
Az immunterápia, azaz a célzott biológiai terápia viszonylag új lehetőség. E gyógyszereknek a molekulái „megtalálják” a daganatos nyiroksejteket, és csak ezeket pusztítják el. Sajnos az immunterápiának is lehetnek mellékhatásai, például – ritkán – allergiás reakciót válthatnak ki. Egyes betegeknek őssejt-transzplantációt javasolnak.
Sok beteg teljesen felépül a limfómából. Ám ahhoz, hogy a gyógyulást biztonsággal kimondhassuk, 10 évet kell várni – addig inkább túlélésről, illetve tünetmentességről beszélhetünk. Mivel a kór kiújulhat – ennek veszélye a terápiát követő két éven belül a leggyakoribb -, nagyon fontos, hogy az érintettek járjanak rendszeres kontrollra!
(egeszsegtukor.hu – Gye)
