Pásztor István-interjú a Politikában: A verekedések nagy része nem a nemzetek közötti viszonyok következménye, bitangok és áldozatok mindkét oldalon akadnak, a lopások elszenvedőinek nem szabad önszerveződésbe kezdeniük!

Pasztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke adott egy „nem semmi” interjút a közbiztonságról a zsírnacionalista Aleksandra Isakovnak, a belgrádi Politika újságírónőjének.

Az alábbiakban következik az interjú szó szerinti fordítása. Dőlt betűkkel kiemeltem a számomra érdekes részeket. Kommentárt nem fűzök hozzá, döntse el maga az olvasó azt akarja-e, hogy a jövőben is ez az ember képviselje az érdekeit és jogait.

F. L.  

Maroknyi bitang nem terrorizálhatja a polgárokat

*Az államnak nem szabad átsiklania a mindennapos lopásokon, betöréseken, vagy a fiatalok verekedésein, amelyeket egyesek a saját politikai népszerűsítésük érdekében nemzetek közöttinek minősítenek.

– Olyan helyzettel szembesültünk, amelynél fennállt a veszély, hogy nagyobb problémához vezethet, ugyanis a polgárok önszerveződésbe kezdtek, a rendőrség szerepét akarták betölteni. A polgárok olyan lehetőséget kerestek, hogy csakúgy mint Amerikában, önvédelmükhöz az udvarukban lőfegyvert használhassanak vagy a kerítésükbe áramot vezethessenek be. Horgoson a tolvajok egy éjszaka alatt szétverik a kerítéseket, kamionjaikkal indulnak lopni, s ilyenkor mindent visznek az udvarból, említi Pásztor István, a Vajdasági Képviselőház elnöke, az északi tartományban élő polgárokkal való találkozásairól mesélve.

Ezt követően levelet küldött Ivica Dačić kormányfőnek és belügyminiszternek, majd találkozott Vanja Vukić államtitkárral, múlt héten pedig magával Dačićtyal is. Beszélgetésük témája a vajdasági városokban, de főleg a kisebb településeken uralkodó közbiztonsági helyzet volt.

– Amikor két héttel ezelőtt a Vajdasági Képviselőház és a Tartományi Közbiztonsági Tanács elnökeként levelet küldtem Dačić kormányfőnek, a közéletből megjelentek egyesek, akik minimalizálni és vulgarizálni akarták ennek a levélnek a tartalmát, illetve az egészet beskatulyázni az állítólagos nemzetek közötti „temerini” vagy „szabadkai” típusú összetűzések keretei közé. Ezt úgy éltem meg, mint a probléma szőnyeg alá söprését, mert a gond reálisan létezik, hiszen az emberek jelentősen megromlott vagyonjellegű és személyes biztonságáról beszélünk. Ezt nem lehet megkerülni. A mindennapos lopások, betörések és a megélhetési bűnözés olyan szintet ért el, amely nem ignorálható. Másrészt verekedések is történnek egyes környezetekben, mint például Temerinben, amelyeket mindjárt nemzetek közöttinek jellemeznek, de én biztos vagyok benne, ha olyanok léteznek is, nem mindegyik olyan jellegű. A társadalom nem engedheti meg magának, hogy ne vegye észre azt a helyzetet, amelyben maroknyi bitang terrorizál több tíz vagy több ezer polgárt, egész települést, községet vagy várost. Ennek nincs köze a nemzeti hovatartozáshoz, hiszen bitangok és áldozatok akadnak mindkét oldalon, de egyesek mindezt jó dologként élik meg, amely használ nekik a médiában való megjelenéshez vagy a politikai profiljuk kiemeléséhez – nyilatkozta Pásztor a Politikának.

Miben állapodtak meg a Dačić miniszterrel folytatott tárgyalások során?

A lényeget az azt követő közlemény tartalmazza, a lényeg pedig az, hogy szükség van a rendőrség eddiginél sokkal nagyobb jelenlétére az utcákon, ami a megelőzést szolgálná. Azokon a helyeken, ahol állandó víkend-csetepaték történnek, fontos lenne, hogy a lehetőségekhez mérten a csendőrség (žandarmerija) is jelen legyen. Megállapodásunk egy része szerint muszáj szigorítani a büntetőpolitikát, ne fordulhasson elő, hogy súlyos cselekedeteket enyhe büntetések kövessék, továbbá belatható időn belül meg kell szervezni a Közbiztonsági Tanács ülését a Vajdaság területén működő rendőrállomások vezetőinek jelenlétében. A polgárok vagyonjellegű biztonságát nem tudjuk egyik napról a másikra megváltoztatni, de dolgoznunk kell a biztonságérzetük növelésén, ezt pedig csak azok tehetik, akiknek ez a törvényes kötelezettsége.

Szó esett arról, hogy több rendőrt alkalmaznak, főleg a kisebb környezetekben?

A vajdasági rendőrök száma a köztársasági átlag alatt van, és a szisztematizációban előírányzott munkahelyekhez képest az állomány feltöltöttsége alig 80 százalékos.

Vajon úgy gondolja, hogy Vajdaság a lopások tekintetében veszélyeztetettebb, mint Szerbia többi része?

Ez biztosan nem Vajdaságra jellemző jelenség, lopások és verekedések másutt is előfordulnak, amit a miniszter és az államtitkár is megerősített. Én ezt mondom, mert ismerem a helyzetet. A személyes összetűzéseket illetően Vajdaság mégis specifikusabb, de meggyőződésem, hogy a nemzeti tényező túl van hangsúlyozva és visszaélnek vele.

A. Isakov (Politika)