Éli világát: évente félmillió dollárt keres a „nyugdíjasok kivégzője”!
Pontosan három éve mondott le funkciójáról Lazar Krstić volt pénzügyminiszter, akit Aleksandar Vučić akkori szerb kormányfő gazdasági zseniként mutatott be. Mint ismeretes, a feminin külsejű, ám annál szívtelenebb Krstić rövid ténykedése során valóságos pusztítást vitt véghez. Rengeteg szebiai (és sajnos délvidéki magyar) nyugdíjas életét tette tönkre. Nyilvánvaló, hogy Vučić utasítására cselekedett, de ez nem menti fel a felelősség alól, hiszen ő írta alá az idős polgárokat sújtó határozatokat.
Emlékeztetőül: először követelte, hogy a kormány 25 százalékkal csökkentse a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét, majd Vučićot vajszívűnek nevezte, mert „csak” 10 százalékkal nyirbálta meg az idős polgárok mizér járandóságát.
Ez nem az egyetlen bűne, bár alighanem ez is elegendő, hogy a nyugdíjasok undorral gondoljanak rá.
Több szerb médium szerint a Nyugatról importált gazdasági kocaszakember végzetes hibája miatt Szerbia 783 millió eurót bukott el.
Krstić ugyanis elutasította több bank ajánlatát, hogy devizakonverziót hajtson végre, magyarán: hogy a dollár alapú állami hiteleket váltsa át euróba. Pedig a kommerciális bankokon kívül a Világbank washingtoni központja is hajlandó lett volna segíteni neki, hogy lebonyolítsa ezt a műveletet. Ő ezt tehát elutasította.
A dollár értékének akkori növekedése még nagyobb gazdasági katasztrófát idézett elő Szerbiában.
Az említett baklövés következtében ugyanis az ország a dollár alapú hitelek után járó kamatokra 9 milliárd dinárral nagyob összeget volt kénytelen kiválasztani, mint azt az euró alapú hitelek esetében kellett volna megtennie.
Lazar Krstić, aki sokak szerint kisértetiesen hasonlít az aberrált transznemű Conchita Wurst szakállas „nőre”, a Blic napilap információja szerint jelenleg Genfben dolgozik a McKenzie nemzetközi jogi szaktanácsadással foglalkozó cég munkatársaként, ahol évente mintegy félmillió dollárt keres (ahelyett, hogy börtönben rothadna), miközben a szerbiai nyugdíjasok zöme szörnyű nyomorban él.
Vučićtyal már nem tartja a kapcsolatot, de Szerbia elnöke nosztalgiával gondol rá, és minden alkalmat megragad, hogy agyondicsérje egykori üdvöskéjét, aki szerinte annak idején ésszerű döntéseket hozott.