Szerbia: a légvédelem fontos, de a jégvédelem már kevésbé
Bulgáriában gyakorlatozott a szerb hadsereg légvédelme, ahol a bolgár Pan.bg katonai portál állítása szerint kitűnően vizsgázott a Nyeva és a Kub légvédelmi rakétarendszer. Velük ellentétben – legalábbis ezt állítja a portál – az amerikaiak jóval gyengébben teljesítettek.
A házigazdák azonban mégis pozitívan értékelték az USA katonáinak felszerelését és profi hozzállását a gyakorlathoz. Feltevődik azonban a kérdés, hogy vajon Szerbiának mégis az itt elért eredményeivel kellene büszkélkednie?
Ne felejtsük el ugyanis, hogy a balkáni ország már hosszú ideje küzd az (utóbbi néhány évben igencsak aktuális) jégvédelmi gondokkal. Nincsenek rakéták, nincs személyzet, hiszen az állam nem hajlandó megfizetni az erre kiképzett szakembereket, és úgy általában nem is igazán foglalkozik a problémával.
A haladó rendszer sokkal fontosabbnak tartja a hadsereg fejlesztését: például új harckocsik, repülőgépek, vagy éppenséggel légvédelmi rakéták beszerzésével.
Holott, jól tudjuk, hogy az utóbbi időszak szélsőséges időjárása komoly károkat okozott már jégverés formájában (is) a polgároknak, a mezőgazdaságnak.
Ráadásul a délvidéki jégvédelmisek egy különleges hátráltató tényezővel is szembesülnek: miközben a szerb és magyar kormány között komoly együttműködés folyik (ami leginkább a felsőbb vezetés érdekeit szolgálja – a szerk. megjegyzése), addig a két ország között nem született megegyezés a jégvédelmi rakéták alkalmazási lehetőségeiről, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Délvidékről tilos az anyaország felé kilőni ezeket az eszközöket!
A királyhalmi Móra Ferenc egyébként már 15 éve dolgozik rakétakilövőként, havi 4000 dinárért, de még ezt az összeget sem biztosítja rendszeresen az állam – ezt a Subotica.com oldalán olvashattuk.
