Pásztor 2010-ben „Vajdaságot elszakított területnek” nevezte, ma pedig…
Pásztor István, a VMSZ elnöke 2010. május 7-én a felvidéki Dunaszerdahelyen, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) lakossági fórumán a következőt mondta (szó szerint, lektorálás nélkül):
– Nemcsak az anyaország kötelessége a törődés, hanem az elszakított területeken élő magyarság kötelessége is. A tudományos álláspont szerint a magyarság Vajdaságban halálra van ítélve, mert csupán háromszázezres lélekszámúak. Ezt nem fogadta el sohasem és fokozatosan megtapasztalta a közösség erejét, és hogy talpra lehet és kell is állni minden körülmény között.
Ezt nyilatkozta tehát Pásztor (kissé zavarosan fogalmazva).
Érdekes a Pásztor István által alkalmazott retorika. Szerbián kívül „bátran” használta az „elszakított területek” kifejezést. Ugyanakkor egyszer sem merte kimondani a haladó szövetségesei, de leginkább Vučić előtt, hogy „Vojvodina je od Mađarske otcepljena teritorija”.
(Ma már ezt sem Szerbián belül, sem azon kívül nem hangoztatja.)
Pásztor, aki saját és pártja legnagyobb erényének a „következetességét” tartja, 2007. májusában Magyarkanizsán ezt mondta:
– A párt erőteljesen törekedni fog, hogy a Magyar Nemzeti Tanács, mint a perszonális autonómia megvalósulási formája, jogköreiben megerősödjék, kiteljesedjék. A VMSZ fontosnak tartja a Vajdaság autonómiájának kiterjesztését, és azt akarja, hogy ha megértek rá a feltételek, napirendre kerüljön a nemzeti elvű területi autonómia kérdése is.
Az MNT jogkörei azóta nemhogy bővültek volna, hanem összezsugorodtak. A legszimplább kulturális autonómia fogalmát is alig merítik ki.
Arról nem is beszélve, hogy az MNT mára a VMSZ érdekeit szolgáló intézménnyé vált.
Ami pedig Délvidék autonómiáját illeti, annak siralmas foszlányai sem maradtak meg a haladó önkényuralom alatt.
