Ijesztget a sunyi Wall Street-i lap: újabb balkáni vérengzés következhet?
Ezt a lehetőséget tehát a The Wall Street Journal amerikai lap vetette fel, amelytől nem idegen a hazudozás, a manipuláció és a gonoszság. A Wall Street-i tőzsde gyakran döntő mértékben befolyásolja egy-egy világrész (vagy az egész világ?) sorsát, ezért a hírhedt intézmény nevét viselő kiadvány igencsak fontos propaganda eszköznek számít.
Akárhogyis, az említett lap sötét balkáni jövőt vizionál. Noha az, ami jelenleg a Balkánon történik, úgymond triviális mindahhoz képest, ami számos más régiókban játszódik le, ez a térség szinte bármikor újra lángra lobbanhat, olvasható.
A The Wall Street Journal legnagyobb veszélyt Nyugat-Balkánon „szimatol”, elsősorban azért, mert „Oroszország és Törökország elérkezettnek látja az időt, hogy határmódosításra bátorítsa az ottani szövetségeseit”.
Például Szerbia orosz segítséggel bekebelezheti Bosznia jelentős részét, míg a törökök hasonló manővért hajthatnak végre nemcsak Koszovó, hanem Macedónia esetében is, ahol az albán kisebbség szívesen egyesülne az anyaországgal, írja az amerikai lap.
Noha Oroszország és Törökország mostani kapcsolata viszonylag harmonikus, balkáni érdekeltségeik eltérnek.
A határátszabási kísérletek a nacionalista erők erősödéséhez vezethetnek, és egy olyan klímában aligha kizárt a fegyveres konfliktus. A balkáni muzulmánok radikalizálódása újabb véres összecsapáshoz vezethet, amelynek végeredménye ismét rengeteg menekült és a bűnözés legkülönbözőbb formáinak a burjánzása lehet.
Való igaz, hogy ebben a pillanatban Szerbia, Macedónia, Montenegró, Koszovó és Bosznia-Hercegovina szívesebben lennének az Európai Unió tagjai, mint Oroszország és Törökország szövetségesei, csakhogy az EU bővítésére a közeljövőben nincs semmilyen kilátás.
Nagy-Britannia kilépett az unióból, amelynek több tagja, főleg Magyarország és Lengyelország „kilóg a sorból”.
Az unió mélyülő válsága és a várakozó országok csatlakozásának elhúzódása növeli a nyugat-balkáni konfliktus esélyeit, amely az EU-t és a NATO-t sem hagyná hidegen.
Mindez az oroszoknak és a törököknek egyaránt megfelelne, még akkor is, ha nem azonosak a szövetségeseik. Közös érdekük az EU folyamatos gyengülése. Megéri nekik az esetleges konfliktus finanszírozása, írja a The Wall Street Journal.
Még ha mindebben van is némi igazság, ez a forgatókönyv nem túl valószínű. Az albánok elértek mindent amit akartak (megszerezték Koszovót, döntő befolyásra tettek szert Macedóniában és Montenegróban). A szerb kormányt leszámítva a többi környező állam vezetői nem tanúsítanak harcias magatartást (még a boszniaiak sem).
