MRM közgyűlés: Újra László Bálintot választották a párt elnökévé

Megtartotta első tisztújító kongresszusát a délvidéki Magyar Remény Mozgalom. A nemzeti radikális párt alapítóját és eddigi elnökét, László Bálintot vasárnap a szabadkai Új Városházán 143-ból 140 küldött erősítette meg tisztségében. Az MRM területi autonómia küzdelmét a Jobbik nevében Szávay István biztosította támogatásról, a mozgalom emellett a magyar kormány segítségére is számít.

Eredményes tabudöntögetés

„Az MRM győzelemre van ítélve, ha sikerül megtartani az eddigi lendületünket és elszántságunkat, akkor az első számú délvidéki érdekvédő szervezet lehetünk” – emelte ki beszédében Setyerov Zorán, a párt ügyvezető alelnöke. Hangsúlyozta, 2010-ben az MRM-nek pénz és infrastruktúra nélkül, média ellenszélben kellett megmérettetnie magát, és így tudott képviselőt bejuttatni a Magyar Nemzeti Tanácsba (az illetékes regionális kisebbségi önkormányzat – a szerk.), majd a tavalyi választásokon hasonló körülmények között megháromszorozták a szavazatukat.

Setyerov Zorán részletes beszámolót tartott az MRM elmúlt három éves eredményeiről és tabudöntögető kezdeményezéseiről. A nemzeti radikális párt bevezette a polgárőrséget, aktivistái komoly szerepet vállaltak az éjszakai járőrözésben, ennek már megvannak a pozitív eredményei. Felhívták a figyelmet a Koszovóból tervszerűen betelepített cigány családokra és más menekültekre, az állampolgársági visszaélésekre, az elvtelen választási koalíciókra. A temerini fiúk ügyében összmagyar találkozót kezdeményeztek, erőteljes nyomást akartak gyakorolni a szerb kormányra, de a magyarországi pártok többsége ebben nem volt partner. A Magyar Remény Mozgalom zászlóadományozási és jótékonysági akciókat szervezett, magyarellenes falfirkákat távolított el, lakosság fórumokat tartott.

Felzárkózni a VMSZ mögé

„A Magyar Remény Mozgalom megtartotta első tisztújító kongresszusát, közvetlen szavazás útján egy húsztagú tanácsot hatalmaztak fel a párt hattagú elnökségének megválasztására. A jelöléseknél az egyik fő szempont volt, hogy minél több helyről legyenek tanácstagok, így Nyugat-Bácskától Dél-Bánátig még a szórvány magyar régiók is képviseltetik magukat a vezetőségben – számolt be az Alfahírnek László Bálint.

A régi-új elnök: László Bálint

Az MRM újraválasztott elnöke zárt ajtók mögött értékelte a párt belső kommunikációs és szervezeti hiányosságait, és hogy ezeket hogyan fogják kiküszöbölni a közeljövőben. „Bensőséges hangulatú beszédemben igyekeztem választ adni azokra a kérdésekre és kritikákra, amelyek foglalkoztatják a tagságot. Úgy érzem, a kongresszus bizalmának köszönhetően, most még nagyobb lendülettel tudjuk folytatni építkezésünket” – mondta a régi-új pártelnök, akinek célja, hogy az MRM struktúrában és szavazatszámokban felfejlődjön a Vajdasági Magyar Szövetség mellé.

Területi autonómiát Délvidéknek!

László Bálint rámutatott, Koszovó ügye miatt most külön aktualitása van az autonómiának, mivel Belgrád ugyanazokat a jogokat követeli a százezres létszámú koszovói szerb enklávénak, amelyeket az MRM a két és félszer akkora délvidéki magyar közösségnek. Az MRM tavaly ősszel a szerb kormányhoz fordult, hivatalos válasz helyett azonban csak a média össztüzét váltották ki, amely szeparatizmussal vádolta meg a délvidéki magyarságot. „Szerintük a vajdasági magyarságnak minden joga biztosított, és össze sem lehet hasonítani a koszovói szerbekével” – idézte a belgrádi sajtót László.

Az MRM kongresszusa egy zárónyilatkozatot is elfogadott, amelyben arra kérik a magyar kormányt, hogy a székely önrendelkezéshez hasonlóan a délvidéki magyarság területi autonómiáját is támogassák, egyben kérik felvételüket a Kárpát-medencei Autonómia Tanácsba.

Autonómiát követelnek

Nem a Jobbik tagozata

Az Alfahír kérdésére László Bálint elmondta, azzal, hogy a Jobbik megnyitotta kapuit a külhoni magyarok előtt, tiszta helyzetet teremtett. „A Jobbik lefektette, hogy nem kívánnak megjelenni a politikai porondon, ebben a tekintetben nem lesz ütközés közöttünk. Mi nem vagyunk a Jobbik délvidéki tagozata, és az itteni Jobbik sem lesz az MRM valamilyen szárnya. Vannak és bizonyára lesznek is tagságbeli átfedések, de a két párt külön tevékenységet végez” – szögezte le László Bálint.

A pártelnök hozzátette: „Nyilvánvalóan a továbbiakban is erős kapcsolattartás lesz közöttünk, de a Jobbik szimpatizánsi köre nem teljesen fedi az MRM-et, ezért nem is kívánjuk nehezíteni a Jobbik délvidéki szervezését azzal, hogy arra rátelepszik az MRM hírneve, továbbá a Jobbik is külön entitásként kezeli az MRM-et. A viszonyok tisztázottak, én nem látok ebben problémát, szerintem ez egymást kiegészítve egy jó együttműködés lesz” – nyilatkozta pártálunknak a pártelnök.

A múlt bűnei, a jövő felelőssége

A kongresszust a Jobbik négyfős küldöttsége nevében Szávay István, a párt Nemzetpolitikai Kabinet vezetője köszöntötte, aki átadta Vona Gábor személyes üdvözletét. Beszédében Szávay kiemelte, a délvidéki közösséget ugyanazok a csapások sújtják – munkanélküliség, elvándorlás, magyar iskolától, egyháztól való elfordulás –, egyre kevesebben látják, hogy van magyar megmaradás a Délvidéken. Az elmúlt 22 év délvidéki politikai elitjének felelőssége, hogy a választásokon a vajdasági magyarság alig fele szavaz magyar pártokra. „Titeket nem terhelnek a múlt bűnei, annál inkább a vállatokon van a jövő felelőssége” – hangsúlyozta a képviselő.

Magyarnak megmaradni

Szávay szerint Délvidéken olyan erőre van szükség, amely bátran szembeszáll a szerb sovinizmussal, felvállalja a magyarság sorskérdéseit, köztük a széles körű autonómiát. „Olyan politikára van szükség, amely bátran, határozottan, megalkuvást nem tűrve küzd a magyar jövőért. Ennek a küzdelemnek a fő letéteményesei a Délvidéken ti vagytok” – szögezte le Szávay.

A jobbikos politikus hozzátette, ez a küzdelem csak bátor anyaországi kiállás esetén lehet eredményes. Budapestnek nem csak szavakban, de tettekben is ki kell állnia az elszakított magyarságért, megmutatva, hogy nem tűri a jogfosztást, és a „párbeszéd”, valamint a „jó szomszédi viszony” helyett a nemzeti érdeket tekinti elsődlegesnek.

Szerbia nem lehet feltétel nélkül uniós tagország

Szávay kiemelte, Magyarországnak nem szabad elkövetnie azt a hibát, amit Románia uniós csatlakozásakor egyszer már elkövetett: világos és egyértelmű feltételeket kell szabni a szerb uniós integrációhoz. „Most van lehetőség érdemi változások megvalósítására” – hívta fel a figyelmet a politikus.

„Ameddig ennyi bátor szívű, tiszta tekintetű magyar ember sorakozik fel az MRM mögött, addig van remény. A remény ti vagytok, a jövő a tiétek, a délvidéki magyarság megmaradásának fő letéteményesei ti vagytok” – zárta köszöntőjét Szávay, aki a jelenlévőknek eredményes tanácskozást, bölcsességet, erőt és kitartást kívánt.

A beszéd után Szávay István az utóbbi hetekben összmagyar szolidaritás jelképévé vált székely zászlót adott át László Bálintnak, az MRM elnöke a párt szabadkai irodájára fogja kitűzni a lobogót.

Szávay István székely zászlót nyújt át László Bálintnak

Fotók: Kató Alpár

Alfahír.hu nyomán Z.D.