Hű társunk 33 ezer éve
Egy új DNS-elemzés szerint a szibériai Altaj hegységben talált kutyaszerű koponya sokkal közelebbi rokonságban áll a modern háziasított kutyákkal, mint a farkasokkal.
Az eredmények azt jelenthetik, hogy a kutyákat körülbelül 33 ezer évvel ezelőtt háziasították. Egyelőre komoly vita tárgyát képezi, a farkasok mikor váltak az ember legjobb barátjává, bár a kutyák 10 ezer évvel ezelőtt már az emberi társadalmak szerves részét képezték. Együtt eltemetett kutyák és emberek maradványai Németországban is előkerültek 14 ezer éves sírokból, mely igen erősen a háziasításra utal, viszont a genetikai tanulmányok a kutyák domesztikálásának eredetét Kínába és a Közel-Keletre helyezték.
Az altaji lelet – egy jó állapotban fennmaradt koponya – a két eddig megtalált legidősebb, lehetséges háziasított kutya egyikét reprezentálja. A másik lehetséges domesztikált kutya fosszíliája – melynek kora megközelítőleg 36 ezer év – a belgiumi Goyet-barlangból került elő.
Eme koponyák anatómiai vizsgálata azt sugallja, inkább a kutyákat, mint a farkasokat idézik. Ennek megerősítéséhez az Orosz Tudományos Akadémia csapata és kollégáik apró mintát vettek az altaji kutya metszőfogából és állkapcsából, majd kielemezték DNS-ét. A munka egészét elszigetelt laboratóriumban végezték, és extra intézkedéseket is tettek a szennyeződés megakadályozására, mivel az ősi DNS rendkívül törékeny.
Ezt követően összehasonlították az altaji mintából származó genetikai szekvenciákat 70 különböző fajtát reprezentáló 72 modern kutya, 30 farkas, 4 prérifarkas és 35, az amerikai kontinensekről származó prehisztorikus, a kutyafélékhez tartozó faj génszekvenciáival.
Kiderült, hogy az altaji állat sokkal közelebbi rokonságban állt a modern háziasított kutyákkal, mint a modern farkasokkal, ahogy koponyájának alakja korábban sugallta is. Ez azt jelenti, hogy eme állat ősi kutya, nem pedig farkas volt, bár valószínűleg későn vált el a farkasoktól – írja a PLoS One folyóiratban megjelent tanulmány.
Amennyiben az altaji kutya ténylegesen háziasított volt, azzal a modern kutyák származását több mint 15 ezer évvel tolhatja hátra az időben, és a domesztikálás legkorábbi gyakorlatát is a Közel-Keleten vagy Kelet-Ázsián kívülre helyezheti. A kutatók azonban kihangsúlyozták, hogy az elemzés a genomnak csak kis szeletére korlátozódott.
„Az ősi kutyaszerű maradványok további leletei szükségesek ahhoz, hogy a domesztikált kutyák eredetét érintő időablakot és régiót leszűkítsük” – írják
(Livescience – Gye)
