Bányába hajították áldozataikat Tito partizánjai, a mészárlás vezetője pedig a bánya igazgatója lett
Újratemették a titói partizánok által lemészárolt, a Huda Jama-i tömegsírból exhumált utolsó áldozatokat a szlovéniai Maribor melletti Dobrava emlékhelyen. A mészárlást levezénylő partizán később annak a bányának az igazgatója lett, ahová az áldozatokat behajították.
Újratemették a titói partizánok által lemészárolt, a Huda Jama-i tömegsírból exhumált utolsó áldozatokat a szlovéniai Maribor melletti Dobrava emlékhelyen – közölte a szlovén munka- és szociálisügyi minisztérium.
A gyászszertartást Alojzij Cvikl maribori jezsuita püspök vezette le.
A minisztérium ez alkalomból közölt adatai szerint 2009-ben Huda Jamában 769 áldozatot, 2016-ban pedig további 647 áldozatot exhumáltak, akik között 21 nő is volt, de korábbi hírekkel ellentétben gyermek nem volt. A ruházatukból jól látszott, hogy többségük az usztasa Független Horvát Állam (NDH) hadseregének tagja volt, de lehetnek köztük szlovének is – közölte a minisztérium.
A Celje melletti Huda Jama település elhagyott bányájában 2009-ben bukkantak rá 432 mumifikálódott holtestre.
Történészek akkor úgy becsülték, hogy a szomszédos barlangokban további 2200-2500 áldozat lehet még.
A szlovén kormány 1,6 millió eurót költött arra, hogy közel 1500 áldozatot – akiket a partizánok a második világháború befejezése után néhány hét leforgása alatt végeztek ki – exhumálják, és áthelyezzék egy közös emlékhelyre.
A vesztőhely nyolc évvel ezelőtti felfedezése megrázta a szlovén társadalmat, annak ellenére, hogy az országban sokan feltételezték a létezését. A Huda Jama-i mészárlás miatt
soha senki ellen nem indítottak eljárást Szlovéniában,
még az ország 1991-es függetlenné válása után sem. A baloldali-liberális kormány most is ügyelt arra, hogy – több civil szervezet kérése ellenére – áldozatokat ne meggyilkoklásuk helyszínén temessék újra,
nehogy Huda Jama antikommunista zarándokhellyé váljon,
amellyel „a napi politika” visszaélhet.A kivégzéseket a Jugoszláv Népvédelmi Hadtest (KNOJ) hajtotta végre. Hozzájuk csatlakozott még néhány száz partizán és szimpatizáns, a kivégzőosztagot pedig Konrad Pevec bányász vezette, aki
később a laskói bányaüzem igazgatója lett.
Ő szervezte meg a nyomok eltüntetését is, valamint a bányabejáratok lezárását, hogy elfedje a bűncselekmények nyomait.
A titói partizánok több mint hetven éve, 1945 májusában az ausztriai Bleiburg közelében, a szlovéniai Kocevski Rog mellett és a maribori úton
alig néhány nap alatt tízezreket végeztek ki,
a második világháború befejezése utáni legnagyobb tömegmészárlást hajtva végre ezzel Európában. (MTI/Alfahír)
