Gyógyszerek a délvidéki ócskapiacokon (is): okok és következmények
Van itt minden, mi szemnek és szájnak ingere, mondhatnánk keserű cinizmussal.
Az árusok több délvidéki piacon kínálnak legkülönbözőbb gyógyszereket.
Antibiotikumok, cukorbetegség kezelésére használatos orvosságok, allergia elleni tabletták, különféle szirupok, krémek a piaci asztalok alatt, vagy helyenként magukon az asztalokon – cipők, élelmiszeripari arucikkek stb. mellett láthatók.
Ami közös ezekeben a gyógyszerekben: mindegyiknek lejárt a szavatossági ideje. Továbbá: többé-kevésbé bizonytalan, hogy egyáltalán a dobozon feltüntetett készítményt tartalmazzák-e.
Az újvidéki ún. nejlon piacon áruló egyes kereskedők beismerik, hogy a gyógyszerek egy része a szemetes kukákból származik.
A vevők olykor pillantást vetnek a szavatossági időre, de ez nem jellemző.
Az ott (és más piacokon) található gyógyszerek zöme pár száz dinárért kapható, míg a patikákban az áruk gyakran ezertől több ezer dinárig terjed, amit sokan (főleg a nyugdíjasok) nem tudnak megfizetni.
A társadalmat, amelyben élünk és az átlagpolgárok állapotát az a tény is tükrözi, miszerint a piacon is a nyugtatók a legkeresettebbek.
A piaci kínálatban tehát azok a gyógyszerek is szerepelnek, amelyek egyébként csak vénnyel válthatók ki a patikákban.
Az orvosok gyakran figyelmeztetik a polgárokat, ne a piacon vásároljanak gyógyszereket, mert azzal közvetlenül veszélyeztetik a saját egészségüket. Nem kétséges, hogy igazuk van, de hiába: rengetegen egyszerűen nem tudják megfizetni a méregdrága orvosságot.
A gyógyszerek adásvétele, mi több, ajándékozása a közösségi hálón keresztül is zajlik. Például előfordult, hogy egy asszony a Facebookon kínálta a CellCept nevű gyógyszert, amelyet szervátültetésnél használnak. Az illető közölte, hogy az orvosságnak pár hónapja lejárt a szavatossági ideje, de mivel legtöbb földi halandó számára elérhetetlen (megfizethetetlen), biztos volt benne, hogy nagy lesz az erdeklődés. Nem tévedett.
(blic.rs nyomán)
