Újra emelkedik a nyugdíjkorhatár
Sok mindenért haragszom a jelenleg hatalmon lévőkre. Csökkentették a fizetéseket, a nyugdíjakat. Mindenféle új rendelkezést, törvényt hoztak. Emelték az árakat. Eladogatják szép lassan a vajdasági földeket. Sosem éltünk még Szerbiában ilyen rosszul.
Megreformálták a nyugdíjrendszert is közben.
Biztosan sokat gondolkodtak rajta, hogyan legyen nekünk még rosszabb, nekik meg még jobb. Fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt, az állam meg spórol az egészen. Ügyes húzás…
Szegény férfiaknak már így is dolgozniuk kell 65 éves korukig. A 2018. január 1-jén életbe lévő szabályzat szerint a nők is haladnak efelé. 2032-ben a tervek szerint egy szinten is leszünk. Biztosan úgy vannak vele az okosok, hogy ne veszekedjen a két nem, egyenjogúság van…
A nők 62 évesen, és legalább 15 szolgálati évvel mehetnek nyugdíjba, vagyis fél évvel később, mint eddig.
Van ám korkedvezményes nyugdíj is, ehhez 56 évesnek és 4 hónaposnak kell lennünk, és legalább 38 munkaévvel kell rendelkeznünk. Ha valaki 18 évesen és négy hónaposan elkezdett dolgozni, ha abban a pillanatban be is jelentették, és folyamatosan, megszakítás nélkül volt is munkája, akkor már élvezheti is a korkedvezményes nyugdíjat. Igaz, kevesebb pénzt is kap. A férfiak még mindig rosszabb helyzetben lesznek 2018-ban, mert nekik be kell tölteniük az 57. életévüket, és legalább 40 munkaévvel kell rendelkezniük. Az így szerzett nyugdíj összegét 0,34 százalékkal csökkentik a szükséges korhatárig, a 65. életévig hátralévő minden egyes hónapra elszámolva. Ebben az esetben már 2024-ben egy szinten lesznek a férfiak és a nők. Ha betöltjük a 60 évet, és ledolgoztunk 40 esztendőt, akkor már unokázhatunk is idő előtt korkedvezménnyel.
Kérdezném én a politikusokat, akik ki sem mozdulnak a foteljaikból, hogy nem szégyellik magukat? Keltek ők reggel négykor, dolgoztak-e tűző napon, hóban, fagyban? Elképzelték-e, hogyan lehet megélni minimális fizetésből? Hogyan lehet a gyerekeknek biztosítani a mindennapi betevőt, az iskoláztatást, a ruházkodást? Fizetni a számlákat? Gondolják, hogy mindenkit bejelentettek a munkaadók? Hogy fizették utánuk a járulékokat? Hogy szegény, szerencsétlen emberek még betegek sem lehettek, mert felmondással fenyegették őket? Kedves haladók és más hasonszőrűek, ébredtek-e fel éjszaka azon gondolkodva, hogy miből lesz tűzrevaló télen? A fotelból, a meleg irodában könnyű számokkal dobálózni…
Sétáljanak már egyet a lakosok, a munkások között… Az emberek megkeseredtek. Szoronganak. Idegesek. Időnap előtt meghalnak. Agyvérzésben. Szívinfarktusban. Rákban. Mert nem vigyáznak az egészségükre. Nincs idejük. Nincs miből. Nem esznek vitaminokat. Az emberek nem élnek. Túlélnek. És sajnos, nagyon sokan nem érik meg a nyugdíjaztatásukat…
