Milyen vizet iszunk? Cseppet sem biztató helyzet
Az ivóvíz Szerbiában és különösen Délvidéken rendkívül rossz minőségű, sok helyen szinte ihatatlan.
Különösen aggasztó a helyenként magas arzéntartalom. Például a Szerbiai Közszolgálati Televízióban három éve azt lehetett hallani, Nagybecskereken a vízben levő arzénszint tízszer magasabb a megengedettnél. A helyi Vízművek illetekései ma azt állítják, ez a probléma a múlté, az arzéntartalom immár az alsó határ alatt van.
A vaseljenska.com portál szerint
a délvidéki polgárok 60 százaléka egészségtelen vizet fogyaszt, 40 százalékát pedig nemcsak a baktériumok, hanem a vízben túltengő arzén is veszélyezteti.
Milyen következményekkel járhat ez a jelenség?
Az arzén egy félfém, az emberi szervezetre az egyik legveszélyesebb elem. Az Egészségügyi Világszervezet kutatásai alapján az általános népesség körében, az ember átlagosan 20-300 milligrammot fogyaszt belőle. Az ingadozás a táplálkozási szokások változatosságának tudható be.
Az orálisan a szervezetbe jutó arzén lehet szerves vagy szervetlen. A szerves vegyületekben lévő arzén abból a szempontból jobb, hogy öt napon belül távozik a szervezetből, többnyire a vizelettel. A szervetlen kiürülése viszont akár 6-12 hónapig is eltarthat!
Az ivóvízben lévő arzén 60-95 százaléka, azaz a nagyobbik fele szerves vegyületek formájában jut a szervezetbe, de az igazi gond nem ezzel van, hanem a fennmaradó 5-40 százalékkal.
Lássuk, mit is okoz az a „kisebbik” rész. Az arzénnal, mint az emberi szervezetre mérgező elemmel készült talán a legtöbb felmérés, kutatás, ezért a tudomány kerek válaszokkal szolgál az arzén emberi szervezetre gyakorolt hatásáról.
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) első csoportú humán rákkeltő anyagként sorolta be. A szervetlen arzén bizonyítottan bőr-, hólyag-, vese- és tüdődaganatot idéz elő. Kis koncentrációban történő tartós bevitel esetén ezenkívül többféle krónikus, nem-daganatos betegség előidézésében is szerepet játszhat, pl: a bőr elszarusodásával és pigmentáltságának megváltozásával járó elváltozások, szív-és keringési megbetegedések, a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei, máj- és vesebetegségek és a cukorbetegség.)
Az arzénnak van egy úgynevezett rákkeltő kockázati szintje (Cancer Effect Level), ami (a vizsgált lakosság tápláltsága, természetes ellenálló képessége, stb. függvényében) 3-50 µg /testtömeg kg/nap* között mozog (*az adott személy napi arzénfogyasztása, elosztva a testtömegével naponta). Több tanulmány szerint a 0,8 – 4 µg/testtömeg kg/nap mennyiségű arzénbevitel még nem okoz jelentős negatív elváltozásokat, de ez függhet több tényezőtől is.
Amennyiben átlagosan két literes vízfogyasztással számolunk személyenként, és példáként egy átlagos, 75 kilogrammos (akár pl. nagybecskereki) egyént veszünk, akkor az ő napi arzénfogyasztása az ivóvízből 81-90 µg literenként, tehát 160 µg.
Ha ezt elosztjuk a testtömegével, akkor kb 2-t kapunk (2 µg/testtömeg kg/nap). Ez gyakorlatilag a közepét csípi el annak a bizonyos „Cancer Effect Level”-nek.
Figyelembe kell venni azt is, hogy az összes haszonállat ugyanazt a vizet fogyasztja, a gyümölcsöt és a zöldségfélét is az az arzénos víz táplálja, amelyben az említett magas szinten burjánzik az egyik legrákkeltőbbnek nyilvánított elem.
