Európa nem készült fel egy újabb migrációs hullámra
Bár a bevándorlók 2015-ös és 2016-os áradása mára lecsillapodott, Európa anélkül zárja az évet, hogy felkészült volna egy esetleges következő migrációs hullámra.
Ebben az évben a német menekültügyi kérelmek mennyisége 2014 óta nem látott szintre csökkent. Még Görögország és Olaszország is, amelyek a menekültválság legnagyobb terhét hordozzák, egy kicsit több lélegzethez jutottak. Ez részben azzal magyarázható, hogy a szíriai háború lecsillapodott, részben pedig azzal a törekvéssel, hogy leállítsák a legtöbb menedékkérő által 2015-ben és 2016-ban használt útvonalakat.
A dolgok azonban csúnya fordulatot vehetnek, ha új háború tör ki a Közel-Keleten. A szíriai menekültekkel már amúgy is túlzsúfolt Libanon egyike ezeknek a nem túl fényes lehetőségeknek, mivel úgy tűnik, a Szaúd-Arábia és Irán közötti konfliktus egyre nagyobb méreteket ölt.
Ha például onnan elkezdenek áramlani az emberek, egy új menekültügyi patthelyzet alakulhat ki, ami könnyedén felboríthatja azokat a gyenge akadályokat, amelyeket Európának sikerült létrehoznia. Sem Törökország, amelynek Európával való kapcsolata jelenleg eléggé elhidegült fázisban van, sem Líbia nem képes megállítani egy újabb menekülthullámot.
Európa egyszerűen nem áll készen. A menekült-áttelepítési program, amelyet még 2015-ben terveztek, alig működik: több mint két év alatt csak 32 ezer embert költöztettek át Görögországból és Olaszországból.
Múlt héten, az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke „hatástalannak” és „rendkívül megosztónak” nevezte a kötelező menekültügyi. A dublini szabályozás ugyanis kimondja, hogy automatikusan az a tagállam felelős a menedékkérelem elbírálásáért, ahol a menedékkérő az Európai Unió területére lép.
Csütörtökön, az uniós állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóját megelőzően tartott V4-es találkozó keretében a tanácskozó vezetők a magyar V4-elnökség koordinálásával a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök részvétele mellett.
A visegrádi országok arról határoztak, hogy az európai uniós és más, kétoldalú támogatási programokhoz nyújtott hozzájárulásaikon kívül 35 millió euró (11 milliárd forint) felajánlásával támogatnak egy, az olasz kormány által vezetett és az Európai Bizottság együttműködésével létrejövő, a líbiai határok védelmét célzó kezdeményezést.
Ez alapvetően haladás a visegrádi államok eddigi hozzáállásához képest, de fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy az említett országok továbbra sem vesznek részt a menedékkérők EU-n belüli elosztására szolgáló mechanizmusban.
(Forrás: Kitekintő.hu)
