Szükség van-e a Belgrád-Budapest gyorsvasútra?
A minap olvastam a Magyar Nemzet hasábjain, hogy a gyorsvasúti projekt 2400 év alatt térülne meg, tehát ez azt jelenti, hogy startban veszteséges befektetésről lenne szó. Ez indította el bennem annak a szükségességét, hogy egy valóban áttekinthető írás készüljön e témában. Néhány fontos kérdésre megpróbáljuk megtalálni a választ.
Nézzük meg, mit is jelent ez a gyorsvasút, szükség van-e rá, s kinek is jelent anyagi jövedelmet ez a gigaprojekt. 2018-ban kellene, hogy megkezdődjön a forgalom, de ma még egy km-t sem építettek meg. [18.] Kezdjük a téma legelején.
BUDAPEST-BELGRÁD VASÚTI PÁLYA KIÉPÍTÉSE
Mielőtt áttekintenénk ezt az egész problémakört, szeretném ha néhány mondatban fölelevenítenénk az említett nyomtáv azaz a Budapest-Belgrád vasútvonal történetét.
A két város között a XIX. század utolsó éveiben indult meg a vasúti forgalom a híres Párizs-Konstantinápoly (Isztambul) vasútvonal részeként. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a Budapest-Zimony szakasz kiépítésével és a belgrádi szávai vasúti híd megépítésével 1883-1884-ben létjön a két város között a vasúti kapcsolat. Igen, de kevesen említik, hogy eredetileg két nyomtávúvá építette a MÁV. Akkor a maximális sebesség 50 km/h, ma egyes szakaszán nem haladhatja meg a 40 km-t óránként, közel 150 év után.
Trianon után értelmetlen volt Budapest és Kelebia között két nyomtávú vasút, ezért a MÁV fölszedte, a déli szakaszt Szabadka és Belgrád között szintén megcsonkították, fölszedték az egyik nyomtávot és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság más területén fektették le.
BUDAPEST-BELGRÁD VASÚTVONAL MA
Közel másfél évszázaddal a kiépítést követően, a két nagy világégés, valamint a balkáni háborúk is nagyban rányomták bélyegüket vasútvonal működésére. Ma is a X. koridor része, s nagyban befolyásolja a személy és teherforgalmat a régióban.
A teherforgalom ma is Athén (Pireusz kikötő) és Thesszaloniki – Budapest, valamint Isztanbul-Budapest közötti vasútvonalon zajlik. Fontos megjegyezni, hogy a kínai tőke már rég jelen van a két görög kikötő tulajdonosok között, ezért is fontos a kínaiaknak a vasútvonal felújítása.
A személyforgalom minimálisra csökkent a rossz infrastruktúra miatt. Belgrád és Szabadka között 199 km a vasúti táv, ma ezt személyvonat 4,5 óra alatt teszi meg, míg a gyorsvonat 3 óra 45 perc alatt. Meg kell említeni, hogy 1991-ben egy IC vonatnak 2 óra 19 percre volt szüksége a táv megtételéhez.
A személyforgalmat Belgrád-Újvidék-Szabadka vonalon az autóbuszok vették át, mert autóúton 90-100 km/h átlagsebességgel haladhatnak, ezzel ellentétben a vonatok átlagsebessége 40-50 km/h!
A szerb határtól Budapestig 166 km vasútvonal, nem halad keresztül egy nagyvároson sem! A legnagyobb város Kiskunhalas ( 27.714 fő) [20.], ami mindenképp megkérdőjelezi, szükség van -e itt ilyen gyors vasútvonalra, vonatokra. Ki utazna az említett szakaszokon ezzel a gyorsvonatokkal?
A GYORSVASÚT ÉPÍTÉSÉNEK A RÖVID IDŐRENDI ÁTTEKINTÉSE
Időrendi sorrendben vettem a cikkeket, amik ebben a témában megjelentek az elmúlt néhány évben.
2013.05.10. A MÁV és a szerb vasutak memorandumot ír alá a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítéséről. [1.]
2014.09.11. Másfél óra alatt Belgrádból Budapestre című cikk jelenik meg a közismert Blic belgrádi napilapban. Aleksandar Vučić miniszterelnök itt tesz egy kijelentést, hogy a kínai fél akár 300 km/h vasutat építene. [2.]
2014.12.16. Érdekesség a gyorsvasút történetéhez, 2014. decemberi cikkében a Blic szerb napilapnak Kovačević Milan, a szerb miniszterelnök külföldi befektetésekért megbízott tanácsadója azt nyilatkozza, hogy a szerb kormánynak nem prioritás a Budapest-Belgrád gyorsvasút.[3.]
2014.12.17. A Gyorsvasút mindenkinek csak jó, vonattal gyorsabb mint autóval – jelentette ki Alkesandar Vučić . Ezen a napon a szerb és a magyar vasút aláír két szándéknyilatkozatot a gyorsvasút közös építéséről. [4.]
2015.01.30. Majd egy hónap múlva Zorana Mihajlović előrukkol a hírrel, hogy a 2015-ös év végéig elkezdődnek a munkálatok a Belgrád-Budapest gyorsvasútnál, két év alatt befejezik a munkálatokat, s 2017. végére át is adják (ma 2017. decembere van). [5.]
Múlnak a hónapok s a gyorsvasút témában nem sok előremozdulás történt. Megvoltak a találkozók, memorandum aláírása, de a munkálatok sehogyan sem kezdődnek.
Elkészül a megvalósítható tanulmány 160 Km/h sebességre. Kifizetik a díjat a tanulmány elkészítésére. Majd gondolnak egyet, s újabb tanulmányra írnak ki tendert, immár 200 km/h sebességre. Lehet költeni az adófizetők pénzét, az előző tanulmány meg mehet a kukába.
2015.10.03. A miniszterelnök beharangozója novemberre, amikor is aláírják a szerződést a kínaiakkal. [6.]
2015.12.23. Vučić miniszterelnök átadja a gyorsvasút első méterét Újvidéken, amit a kép is nagyon jól ábrázol. 2018. Év elejétől már utazhatunk e gyorsvasúton. Két és fél év alatt el kell készülni a munkálatoknak – tette hozzá a miniszterelnök. Itt a miniszterelnök arról beszélt, hogy lakott területen belül 120, míg nyílt terepen 180 km/h gyorsasággal száguldanak majd a vonatok. Teszem hozzá, ma nincs ilyen vonat Szerbiában, ami 180 km/h közlekedhetne! [7.]
2016.09.09. Hármastalálkozó Belgrádban, itt történik meg a bejelentés a 200 km/h gyorsvasútról. [8.]
2017.02.21. A szerb oldalon májusban kezdődnek a munkálatok, a magyar térfélen megakad a terv kivitelezése, ugyanis brüsszeli apparátus beleszólt a gigaprojektbe. Vizsgálaton esik keresztül a gyorsvasút tervezete, ami késést hoz magával, lehet néhány hónapot, vagy akár egy évet is, de ebben nem Szerbia a hibás – jeleltette ki a szerb fél. Magyarország az EU része és más rendeletek vonatkoznak a nyílt tendereknél, mint Szerbiában. [9.]
2017.05.30. Miniszterelnök kijelentette, három év múlva elkészül a gyorsvasút. Az alapkőletététől a vasút 2,5, három év alatt elkészül a Belgrád – Szabadka szakasz. [10.]
2017.06.07. Trilaterális tárgyaláson megállapodott a három fél, hogy bevonják a gigaprojektbe a makedón és görög felet is a vasútvonal korszerűsítésébe, egészen a görög Pireusz kikötőig. [11.][12.]
2017.11.28. Immár másodszor kezdik meg a gyorsvasút építését. Belgrád-Ópázova közötti szakasz modernizálásával kezdődik. [13.]
SZÜKSÉG VAN-E 200 KM/H GYORSASÁGÚ VASÚTVONALRA?
Ma Európa közép és keleti területein a vasúti infrastruktúra, főleg ha a Balkánt vesszük figyelembe, nincs jó állapotban. Az autópályák kiépítésével, a teherforgalom nagy része átkerült a vasútról a közutakra, autóutakra.
Ha valaki komolyabban foglalkozik vasúti közlekedéssel, tudja, a vasúti teherforgalom a fejlett országokban sem haladja meg sokkal a 100 km/h, akkor miért is akar a két kormány hitelből ilyen gigaprojektbe fektetni, amelynél valójában a befektetés sohasem térül meg?!
A környező országokban, a vasúti pályák max. sebességét 140-160 km/h-ban határozták meg, Magyarország is ilyen pályákat épít illetve átépít. Ez a maximális sebesség a személyszállításban, ezzel már versenyképessé tud válni a piacon, ahol az autóbuszok autópályán is max. csak 100-zal tudnak haladni.
Megállapíthatjuk, hogy a teherforgalomnak nincs szüksége 120 km/h-tól nagyobb sebességre, a személyvonatok legtöbbje 140-160 km/h gyorsasággal közlekedik, akkor miért is van most szükség Belgrád és Budapest között lévő 400 km távon ilyen hiper-szuper vasútra?
Túl mély ennek a problémának a megoldása, de könnyű megérteni. A kínai fél, hogy meghódíthassa az EU piacát szüksége van egy átütő projektre az EU-n belül, hogy üzleti összeköttetéseit megvalósíthassa. Ez az elsődleges ok, ehhez pedig felhasználja mind a két kormányt!
Meg kell említeni, hogy miközben Szerbia törekszik hipergyors vasutat építeni Budapestig, addig a meglévő vasúthálózat-rendszer teljesen szétesik, a több, mint harminc éves karbantartás hiánya miatt ma Szerbiában már a fő vonalakon se lehet gyorsabban haladni, mint 40 km/h.
Talán érdemesebb volna ezt a pénzt arra költeni, hogy a fő vasútvonalakon így Belgrád-Síd, Belgrád-Nis-Dimitrovgrád, Nis-Presevó 100 km/h fölé emelni a sebességet! Nem is beszélve a mellékvonalakról. Ilyen tempóban a mellékvonalakra nem is kerül sor.
MILYEN VONATOK KÖZLEKEDNEK MAJD A KIÉPÍTETT VASÚTVONALON?
Szerbia az elmúlt néhány évben 29 gázolajjal működő motorvonatot, [15.][16.] és 21 villanymotorvonatot vásárolt a svájci Stadler cégtől [17.]. Ezekkel a vonatokkal nehezen tudná biztosítani a 200 km/h sebességet. Az orosz dízelmotorvonatok maximális sebessége csak 120 km/h [21.], ami nem felelne meg az újonnan épített vasútnak. A Stadler Flirt motorvonatok max sebessége csak 160 km/h, tehát ebben a pillanatban Szerbiának nincs nagy sebességű vonata, sem mozdonya, sem személykocsija. Jelenleg közlekedő személykocsik határideje Budapest irányában több éve lejárt, (a vonatkocsikon lemeszelt határidővel), de mégis közlekednek, ezek fölött szemet huny ma is a MÁV!
Ebből arra következtethetünk, hogy olyan vasutat építünk, melyre nincs megfelelő vonatflotta!
NEM CSAK KÍNAI PÉNZBŐL ÉPÜL A BELGRÁD-BUDAPEST VASÚTVONAL?
Hihetetlenül hangzik, de ez így van! Az Újvidék-Ópázova szakaszt orosz hitelből orosz kivitelezők végzik. Tehát elmondhatjuk, hogy a gyorsvasutat kínai-orosz hitelből valósítják meg. [14.]
MÓDOSÍTANI KELLENE A NYOMVONALON?!
Mindenképp el kell mondani, hogy a vasúti szakasz felújítása elkerülhetetlen, némelyik szárnyvonal jobb állapotban van mint a Belgrád-Szabadka fővonal. Ennek mindenképp létjogosultsága van az átépítésre, újabb nyomtáv lefektetésre. Viszont semmi szükség 200 km/h vonal kiépítésre, mivel nincs meg hozzá a kellően gyors gépezet.
Megértem a szerb kormány akaratát a főnyomtáv korszűretéséről, mert ezen történik az ország fő vasúti-teherforgalma, mellette konkurensé válhatna a személyforgalom is. Viszont Magyarország területén nincs semmilyen ésszerű érv, ami az mellett szólna, hogy egy ilyen horderejű vasúti pálya kiépítésére lenne szükség a magyar szikes sivatagban.
Viszont igen szükséges lenne a nyomtáv módosítása. Belgrád-Újvidék-Szabadka-Szeged-Kecskemét-Budapest szakaszt kellene fejleszteni. A Szabadka-Kelebia-Kiskunhalas-Budapest szakaszt pedig úgy átépíteni, hogy a teherforgalom nagy része ezen a vonalon haladjon.
A néhány kilométerrel hosszabb táv, jóval reálisabb nyomvonal, több embert kötne össze, Magyarország déli régióközpontjának a fejlődésében is nagy szerepet játszana.
Miért is nem ez a terv valósul meg, ha már ekkora kölcsönt vesz fel a magyar állam? Talán azokban a fotelekben ahol döntenek ilyen dolgokról, hozzá nem értő emberek ülnek?
KÍNAIAK IS ÉPÍTIK
A MNO.hu cikkében arról olvashattunk, hogy a gyorsvasutat kínai vállalatok építik, ez azt jelenti, hogy esetlegesen csak alvállalkozóként tudnak majd részt venni magyar vállalatok. Csak a biztosítóberendezések kiépítésénél jöhetnek majd a magyar vállalkozások.
GYORSVASÚT CSAK 34,5 KM HOSSZAN?
Ana Brnabić, Szerbia miniszterelnöke nyitotta meg hivatalosan az építkezést, a Batajnica és Ópázova közötti 34,5 km hosszú szakaszt 3,5 évig építik majd, maximális 200 km/h sebességre. Érdemes megemlíteni, hogy az említett szakaszon a vonatok ma 70 km/h sebességgel haladnak. Ezt a szakaszt az elmúlt 15 évben már háromszor újjáépítették, de a karbantartás hiánya miatt folyamatosan csökken a haladási sebesség, olyan mint a feneketlen hordó.
Párhuzamosan Pázovától Újvidékig az oroszok orosz hitelből építik a másik szakaszt. Végül az Újvidék-Szabadka szakasz marad, ami ma a legrosszabb állapotban van.
Kérdezhetnénk, miért nem kezdték el a Szabadka-Topolya szakasszal, az is harminc kilométer, s talán a legrosszabb állapotban, néhol a legmagasabb sebesség nem haladhatja meg a 20-40 km/h.
MIT HIÁNYOLOK A TÖRTÉNETBEN?
Mindenképp hiányolom a szakma képviselőit, az ész érveket. Már a közlekedési egyetemek professzorai is pártkatonákká váltak nem csak itt délen, már északon is! Talán egy tanulmányt, amely alátámasztja ennek a gyorsvasútnak a szükségességét, ellenkező esetben semmi más nem marad érvként, mint az előbbi feltevés, a kínaiaknak szükségük van egy gyorsvasúti projektre az EU-ban, ami által referenciához jutnak, s ez elkövetkező időkben potenciális gyorsvasútépítőként jelenhetnek meg az európai piacon. Ehhez a jelenlegi magyar és szerb kormány hozzásegíti őket, természetesen nem ingyen, lehet egy jó kínai bank hitellel, amit nem csak mi, hanem ükunokáink is fizetni fognak úgy Magyarországon, mint Szerbiában!
Keszég Kornél – DélHír
HIVATKOZÁSOK:
