Nehéz lesz elfelejteni: Az elmúlt év történései dióhéjban (4.)

Az alábbiakban a teljesség minden igénye nélkül röviden összefoglaljuk a portálunkon is bemutatott, a délvidéki magyarságot közvetve vagy közvetlenül érintő eseményeket és jelenségeket, amelyek nagy mértékben meghatározták a mögöttünk levő nyomasztó és drámai esztendőt.

A négy részből álló kis összeállításból bizonyára több minden kimaradt, de így is felidézi a rögös út néhány fontos állomását. (Minden egyes hónapra hármat választottunk ki.)

Aki ezek után is képes pozitívan gondolkodni, boldog ember.

október

Portálunk a következő kérdést tette fel Gyöngyösi Mártonnak, a Jobbik országgyűlési képviselőjének: „Miért célszerű, hogy azok a délvidéki magyarok is aláírják a béruniós kezdeményezést, akik sohasem hagyják el szülőföldjüket? Szerbia EU-s csatlakozása ugyanis teljesen bizonytalan”.

Gyöngyösi válasza:

„Még ha Szerbia nem is válna belátható időn belül az Európai Unió tagjává, a Vajdaságot három irányból is, nyugatról, északról és keletről az EU határolja. Ha ezeken a területeken a jelenlegi pangás helyett egy gazdasági pezsgés indulna be, az a délvidéki emberek életére is hatással lenne – gondoljunk csak Sopronra és környékére, mely már most nagyban profitál Ausztria közelségéből.”

***

Orbán Viktor magyar miniszterelnök bukaresti „kisebbségi” lapoknak valamilyen, csak számára érthető oknál fogva azt nyilatkozta, „Szerbia megerősödött, mert példaértékű autonómiát adott a vajdasági magyaroknak”.

Ezzel szemben az igazság a következő:

Szerbia nem erősödott meg.

A délvidéki magyarok nem élveznek semmilyen autonómiát, még a kulturálist sem (egyesek úgy vélik, a Magyar Nemzeti Tanács egyenlő a kulturális autonómiával, de nem az, hiszen a VMSZ intézményéről van szó).

Példaértékű autonómiát pl. a katalánok élveznek Spanyolországban, de az sem elég nekik.

***

Szerbia a 31. helyet foglalja el a világon az elvándorlás tekintetében. A szerbiai fiatalok mintegy kétharmada el akarja hagyni az országot, írta a Danas hetilap.

Nincs pontos adat arról, hogy jelenleg hány szerbiai állampolgár él és dolgozik külföldön, és hogy évente hány ember keres az országon kívül munkahelyet.

Annyi biztos, hogy ez a probléma rendkívül nagy mértékben sújtja a délvidéki magyarságot.

november

A tavalyihoz képest arányaiban jóval többet foglalkozott a nemzetpolitikával Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén mondott beszédében.

A küszöbön álló országgyűlési választások tükrében ez nem meglepő, hiszen a külhoni szavazóbázis megnyerése érdekében tenni is kell valamit. Éppen ezért az aktuálpolitikai és a kampánytémákat most sem kerülte a magyar miniszterelnök.

Az értekezleten részt vett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is, aki a helyszínen nyilatkozott a Pannon RTV-nek.

„Vajdaságban folytatódik az építkezés, a nemzetpolitikai célok végrehajtása” – mondta Pásztor.

Hogy ez mikor, és hogyan kezdődött el, azt nem tudjuk. Ennek az ellenkezője azonban sokkal szembetűnőbb. A „leépítés” minden tünetével szembesül az a maroknyi magyarság, amely még mindig kitart a szülőföldjén.

„Azt látom, hogy számban valóban megfogyatkozott a vajdasági magyar közösség, ugyanakkor életerejében töretlen maradt, és még ebben a pillanatban is rendelkezik azzal a szakmai, politikai, közösségmegtartó potenciállal, intellektuális erővel, ami lehetővé teszi mind az elképzelések megfogalmazását, mind pedig azoknak az életre hívását” – fejtette ki a VMSZ első embere.

***

Szerbiában megünnepelték a Délvidék Magyarországtól való elszakításának dátumát. 1918 november 25-én a szerb Nagy Nemzetgyűlés hozta meg azt a döntést, miszerint Bácska, Bánát és Szerémség a Szerb Királyság része legyen. Ezt később 1920-ban a Trianoni békediktátum szentesítette.

A döntést ugyanúgy egyoldalúan mondták ki, mint évtizedekkel később Koszovó elszakadását Szerbiától.

Az elszakadás körülményeit jól mutatja, hogy az azt kimondó tanácsból kihagyták a két legnagyobb nemzetet: a magyarokat és a németeket. A 757 küldött közül 578 szerb, 84 bunyevác, 62 szlovák, 21 ruszin, 6 német, 2 horvát és 1 magyar nemzetiségű küldött volt jelen és döntött. Annak ellenére, hogy még 1921-ben is 51,4%-ban magyar és német többségű volt a Délvidék.

A 2018-as központi ünnepség lebonyolításához szervezőbizottságot alakítottak Újvidéken, amelynek az elnöke Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke lett, a tiszteletbeli elnöki posztot pedig Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke tölti be.

***

Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a VMSZ elnöke kiemelte, hogy az elmúlt 99 évben Vajdaság volt Szerbia fejlődésének motorja. Ügyelni kell arra, hogy ezt a pozíciót a következő időszakban is megőrizze, mondta Pásztor, majd hőzzáfűzte, hogy november 25. jelentős dátum a magyarok számára.

„Mi az egységes magyar nemzethez tartozunk, de ugyanakkor lojálisak és hűségesek vagyunk Szerbiához. Így érezzük át ezt a napot. Nem ünnepelünk, csak megemlékezünk. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy Szerbiából olyan országot teremtsünk, amelyben szépen lehet élni” – jelentette ki Pásztor.

Nyilatkozata nem meglepő, csak az a baj, hogy ezúttal is az egész délvidéki magyarság nevében beszélt, holott annak egynegyede szavazott a pártjára és annak szolgalelkű politikájára.

december

Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági képviselője bejelentette: a VMSZ részt vesz a belgrádi választásokon.

Egyébként a VMSZ belgrádi szervezetének elnökét Nebojša Marjanovićnak hívják. Legismertebb tagja pedig Suzana Mančić (61), a szexbotrányairól elhíresült szerb celeb (egykori énekesnő és vetkőzős modell), aki 2014 júniusában lépett be a VMSZ-be, amikor közölte, hogy Pásztorék tagsági igazolványára csak azért van szüksége, hogy minél előbb hozzájuthasson a magyar állampolgársághoz.

***

Közösségi pénzgyűjtésbe kezdett a Jobbik, majd tüntetést tartott a fideszes diktatúra ellen, amelyen a Jobbikon kívül több más párt és független értelmiségi is részt vett.

Ennek kiváltóoka az volt, hogy a fideszes országgyűlési képviselő, Domokos László által vezetett Állami Számvevőszék (ÁSZ) négy hónappal a választások előtt 662 millió forint befizetésére kötelezte a Jobbikot, veszélybe sodorva ezzel a legnagyobb ellenzéki párt 2018-as választásokon történő elindulását.

Mint ismeretes, a Jobbik újságírók jelenlétében (határidőben) át akarta adni a partfinanszírózásról szóló dokumentációját, de az ÁSZ nem volt hajlandó ezt átvenni, valamint az online elérhetőségét is elzárta a Jobbik elől, utána pedig a hasára csapva szabta ki az abnormálisan nagy büntetést – egyértelműen Orbánék megrendelésére.

– Vizsga előtt áll a magyar társadalom – mondta a tüntetésen Vona Gábor. Szerinte el fog dőlni, meddig tűrnek azok az emberek, akik kormányváltást akarnak. Két lehetőséget vázolt: vagy Orbán Viktor eléri a célját és ellehetetleníti a Jobbikot, egyúttal lehúzza a magyar demokrácia rolóit, vagy pedig a Jobbik a kormányváltást akaró emberekkel szövetségben „elsöpri ezt a kormányt”.

***

Korrupció gyanújával letartóztatták Bábi Attilát (53), aki a Vajdasági Magyar Szövetség politikusaként 12 éven át (2000-2012) betöltötte a topolyai polgármester (hivatalosan: községi elnök) posztját, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hivatalának vezetője, írta a btpublicnews.co.rs topolyai portál.

Az említett médium szerint Bábit és még két személyt azzal gyanúsítják, hogy 40,3 millió dinárral károsították meg a Vajdaság Autonóm Tartomány Nagyberuházási Alapját.

A másik két személy: R. K. (54) és N. V. (50), a Kovačević Építőipari Vállalat felelős személyei.

Mindhármuk esetében felmerült a gyanú, hogy „aláírásukkal és pecsétjükkel hitelesítettek valótlan tartalmú dokumentumokat”. Ezekben az áll, hogy a Kovačević vállalat, mint a munka kivitelezője a tartomány által finanszírozott építőanyagot használta fel a topolyai diákotthon felújításához, holott az nem történt meg.

Egyébként a diákotthon megoldatlan helyzete gyakori témát képezett a topolyai községi képviselő-testület ülésein. Nem hivatalos információk szerint a teljes beruházás eredetileg 50 millió dinárba kellett volna, hogy kerüljön, mára azonban a költségek 150 millió dinárra duzzadtak, és még mindig nem lehet sejteni, mikor fejeződnek be a munkálatok.

***

Nyilas Mihály tartományi alelnök, a VMSZ elnökségi tagja és tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár Békovánál halálra gázolt egy gyalogost.

(Források: a DélHír archívuma, délvidéki és szerbiai média)