Termőföldjeink elrablása
A szerb Korrupcióellenes Tanács figyelmeztet arra a tényre, miszerint a köztulajdonban levő több tízezer hektár termőföld minden térítés nélkül magántulajdonba került.
Ennek oka abban rejlik, hogy a Privatizációs Ügynökség bizonylata alapján az ún. társadalmi tőke (azaz érték) vásárlói teljesítették az adásvételi szerződésből eredő kötelezettségeiket.
Pontosabban: a vásárlók azoknak a kötelezettségeknek tettek eleget, amelyek nem foglalták magukban a földet. Az eladók azonban a földhasználat jogát átruhazhatták a vevőkre.
Márpedig
a vevők eddig szinte kizárólag gyanús hírű oligarchák voltak.
A magánosítási folyamat fokozódásával az oligarchák jelképes áron jutottak hozzá a legjobb termőföldekhez. Milan Prostran agrárszakember a Vesti lapnak azt nyilatkozta, olyan példák is akadnak, hogy valaki 20 évvel ezelőtt hektáronkénti 170 euróért vásárolt földet, amely ma 20 ezer eurót ér.
Az ily módon keletkezett kár, illetve haszon (attól függően kinek a szemszőgéből vizsgáljuk) eurómilliárdokban mérhető, állítja Prostran, majd hozzáfűzi: mindez egyúttal az állam és az oligarchák szoros kapcsolatáról is tanúskodik, aminek következtében
az oligarchák nagybirtokosokká váltak, az általuk megkaparintott földeken dolgozók pedig megélhetés nélkül maradtak.
A Korrupcióellenes Tanács a fenti jelenséggel kapcsolatos jelentését már korábban eljuttatta a kormánynak, a gazdasági és a mezőgazdasági minisztériumoknak, valamint a köztársasági ügyészségnek, de azóta semmi sem történt. Például az sem derült ki, vajon az arab emírségekbeli Al Rawafed gazdasági társaság, amely főleg a búza-, a kukorica- és a lucernatermesztésből profitál, milyen körülmények között jutott hozzá jelentős földterületekhez, és milyen állami érdekek fűződnek ehhez.
Úgymond érdekes a Mile Jerković megboldogult topolyai „üzletember” esete is, aki a mezőgazdasági vállalatok és kombinátok privatizációjának folyamata során több mint 30 ezer hektár minőségi délvidéki termőfölddel rendelkezett, amely ugyanakkor állami és társadalmi tulajdont képezett.
Miután megszakították a szerződést ezzel a vevővel, a kataszteri hivatal nyilvántartásában mindössze 4 ezer hektár állami, társadalmi és vegyes tulajdonú föld maradt, míg 28 ezer hektárnak „nyoma veszett”.
