Kihez fordulhatnak a szerbiai dolgozók felmondás esetén?
A balkáni országban már megszokhattuk, hogy a munkaviszonyban lévő polgároknak szinte semmilyen jogaik sincsenek, örülnek, ha dolgozhatnak, akár a legrosszabb körülmények között is.
Fokozottan vonatkozik ez a magáncégek alkalmazottaira, akik teljes mértékben kiszolgáltatottak munkaadóik kénye-kedvének. A Délvidéken mindezeket a sajnálatos tényeket még inkább tetézi a dolgozni akarók nemzeti, vagy éppen párthovatartozási alapon történő szelektálása. Ez alatt akár a magyar „érdekképviseletek” által támasztott „különleges követelményekre” is gondolunk. Az észak-bácskai Szabadkán ez például fokozottan jellemző tünet.
Szerbiában a munkaügyi perekkel foglalkozó köztársasági ügynökség hivatott segítséget nyújtani azoknak a dolgozóknak, akik törvénytelen módon veszítették, vagy veszítik el munkahelyüket. A Vajdasági RTV írása szerint ez az intézmény immár 12 éve foglalkozik a munkaügyi jogok védelmével.
A médium közleménye szerint
a munkáltató köteles figyelmeztetni a dolgozót a munkaviszony várható megszűnéséről, annak okat feltárni, illetve tényekkel és bizonyítékokkal alátámasztani, hogy adottak a feltételek a felmondáshoz.
A munkaviszony megszüntetése – idéz a VRTV – akkor lehetséges, ha alapos indokkal bizonyítható a dolgozó alkalmatlansága, az elvárásoknak nem megfelelő viselkedése, vagy éppen az, hogy a munkáltató szükségleteit nem tudja kielégíteni.
Félő azonban, hogy mindez csak papírformában létezik. A valóságban a munkaadó – visszaélve helyzetével, és kihasználva a törvény kiskapuit, az országban uralkodó óriási munkanélküliséget – gyakorlatilag azt tesz a melóssal, amit akar.
Ezek tükrében nem kell rácsodálkozni a tömeges kivándorlás jelenségére – akkor sem, ha egyes helyi magyar politikusok szerint ez „divat”. Ha pedig figyelembe vesszük Aleksandar Vučić rezsimfő a bérek „növekedésére” vonatkozó folyamatos és hazug ígéreteit is, akkor igazán nem lehet okunk az optimizmusra.
