I. Ferenc pápa a 266-ik
Jorge Mario Bergoglio argentin bíborost választotta meg a konklávé a római katolikus egyház új vezetőjének. A szent döntést Jean-Louis Tauran, a korelnök protodiakónus bíboros jelentette be szerda este, néhány perccel negyed kilenc előtt a Szent Péter-bazilika erkélyéről. A 266. pápa a Ferenc nevet választotta, így I. Ferenc néven foglalja el – első latin-amerikaiként – Szent Péter trónját.
Jorge Mario Bergoglio 76 éves jezsuita érsek, aki mindvégig az esélyesek között szerepelt, bár nem az elsők között. Életének és karrierjének nagy részét hazájában, Argentínában töltötte, és azzal foglalatoskodott, hogy megújítsa az argentin katolikus egyházat, amit az egyik legkonzervatívabbnak tartanak Latin-Amerikában. Ez a szerényen a háttérbe húzódó, alázatos bíboros kapta a második legtöbb szavazatot 2005-ben, XVI. Benedek megválasztásakor.
Máris példát mutatott híveinek a megválasztott új katolikus egyházfő a konklávén részt vevő Erdő Péter esztergom-budapesti érsek értékelése szerint.
Mint mondta, az új egyházfő „máris példát mutatott azzal, hogy egyszerű fehér reverendában jelent meg, és kedves, közvetlen stílusban szólt a hívőkhöz”.
A Vatikánból való távozása előtt az esztergom-budapesti érsek azt is elmondta, hogy már a konklávé napjaiban beszélgetett a pápává választott Jorge Mario Bergoglio argentin bíborossal.
„Ez volt a második pápaválasztás, amelyen eddig részt vettem. Emelkedett és jó hangulatban zajlott” – fogalmazott a bíboros. Hangsúlyozta, hogy „a vallásos atmoszféra megteremtésében a Sixtus-kápolna is segített”.
„A konklávé mindenképpen mély élmény nekünk, pápaválasztó bíborosoknak, már csak azért is, mivel az új pápa a közvetlen környezetünkből kerül ki. A megválasztása előtti órákban beszélgettem Bergoglióval, azt kérdeztem tőle, járt-e már Magyarországon. Azt válaszolta, hogy nem. Ki is javítottam, hogy még nem” – számolt be Erdő Péter. Hozzátette, hogy beszélgetésük témája volt a Buenos Aires-i katolikus egyetem is.
„Nagy öröm az új pápa megválasztása! Az is, hogy Európán kívüli lett az egyházfő. Utoljára az ókorban volt nem európai pápa, akkor afrikai” – hangsúlyozta a magyar bíboros. Kiemelte, hogy Bergoglióval olasz származású vezetője lett az egyháznak, ahogyan „Buenos Aires lakosságának a fele is olasz származású”.
Erdő Péter megjegyezte: Ferenc pápa első mondataiban kijelentette, hogy a világ végéről érkezik: „ez az argentinok sajátos hangulati állapota, úgy érzik, hogy ők élnek a világ legmesszebbi részén”.
„Nem az számít, hogy argentin. Az új pápa szuverén egyéniség. Energikus, és odafigyel mindenkire: velem beszélgetve tudta azt is, milyen magyar papok szolgálnak egyházmegyéjében” – mondta a magyar egyházi vezető.
Hozzáfűzte, hogy az egyházfő első beszédeiben fogja elmondani, mit tart prioritásnak. „Fontos lesz a beiktatásán mondott első hivatalos beszéde” – hangoztatta Erdő Péter.
Némi ürömre adhat okot az örömben, hogy múltjának nem tisztázott részleteit kezdi piszkálni a sajtó. A Guardian szerint ugyanis nem tisztázott, hogy Ferencnek milyen viszonya volt Argentína hetvenes évekbeli véres diktatúrájához. Az biztos, hogy az 1976 és 1983 közötti időszakban magas pozícióban volt annak az egyháznak a hierarchiájában, amely támogatta a keménykezű kormányt, és hazafias viselkedésre szólította fel híveit.
Ferenc kétszer is megtagadta, hogy a bíróság előtt számoljon el az akkori szerepével. Az új pápát elsősorban azzal vádolták, hogy szerepet játszott két, diktatúra ellenes pap elrablásában. A papokat a haditengerészet tisztjei embertelen körülmények között tartottak, mert misszionárius tevékenységet folytatta az ország szegénynegyedeiben, ez pedig politikailag kockázatos volt akkor.
A Horacio Verbitsky nevű újságíró a hetvenes évek Argentíjának egyházáról írott A Csend című könyvében azt állítja, hogy Ferenc zöld utat adott a haditengerészeknek az emberrablások végrehajtására. Verbitsky állítását az egyik elrabolt pap, Francisco Jalics beszámolójára alapozza, akit miután elengedtek a fogsából, egy német kolostorba költözött.
Ferenc korábban rágalmazásnak nevezte a vádakat, és azt állította, hogy a színfalak mögött a két elrabolt pap és még sokan mások életének a megmentésén dolgozott. Beszámolója szerint még saját igazolványát is odaadta egy olyan disszidánsnak, aki nagyon hasonlított rá.
(MTI – Gye)
