Bozóki Antal: „Demográfiai lejtmenet”

Az MNT a vajdasági magyarok számára fontos más egyéb kérdéssel sem „nézett szembe”, akkor éppen erre lenne képes?

Január 17.

„Demográfiai lejtmenet”

A The Global Politcs honlapján megjelent térkép szerint Szerbiának ma 8,79 millió lakosa van. Az elmúlt öt évben az ország lakosságának száma 385 000-rel csökkent. Szerbia 169 községe közül csupán ötben volt pozitív a természetes népszaporulat. Az újszülöttek számát tekintve Novi Pazar, Sjenica és Tutin járnak az élen.

Vajdaság magyarsága demográfiájának drámai alakulásáról az utóbbi években nem közöltek megbízható adatokat. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének találgatása szerint „még mindig közelebb vagyunk a 250 000-hez, mint a 200 000-hez”. Közben olyan hírek érkeznek, hogy „Torda kiürült”, Magyarkanizsán pedig éppen „a VMSZ-es polgármester adott hírt a tömeges elköltözésről”.

Folyamatos fogyásunkra csak a sajtóban időnként közölt riasztó – leginkább egyházi és oktatási – adatokból lehet következtetni.

A temerini plébánia kimutatása szerint az egyházközösség területén „a fogyatkozás 2017-ben is szembetűnő, (jóval – B. A.) több mint kétszer annyi volt a(z egyházi) temetések száma (127), mint a kereszteléseké”. A helyzet azonban még rosszabb, mivel „a magyar nemzetiségű gyermekek születésének pontos számára vonatkozóan nincsenek adatok csak a megkereszteltekre, akik lehettek egy évnél idősebbek is”. Ezek közül sem mind temerini lakos, „sokan, akik külföldön élnek megkeresztelni még hazahozzák a gyermeküket”.

A szenttamási egyházközösség adatai szerint, „a 2017-es évben mindössze 9 keresztelő volt (5 fiú és négy lány), közülük csak kettő született 2017-ben, a többiek idősebbek. 2016-ban 18, 2015-ben pedig 17 keresztelő volt”.  A házasságkötések száma is szinte elenyésző: „tavaly a templomban hét pár kötött házasságot, ebből egy pár 50 év házasság után esküdött meg egymással. 2016-ban ugyancsak 7, 2015-ben 5, míg 2014-ben 9 esküvőt tartottak a szenttamási templomban”.

Ugyancsak riasztó adat, hogy a topolyai községben január 15-én 28 diákkal kevesebb kezdte el a tanév második félévét.

Közép-Bánátban sem jobb a helyzet: „Az elmúlt öt év alatt kilencezerrel csökkent a lakosság száma. Különösen a falvakban észlehető az elnéptelenedés, de egyre több üres ház van Nagybecskereken is.”

(Egy vállalkozó szellemű demográfus – ha akadna ilyen –, körültelefonálva a plébániákat és a magyar tannyelvű iskolákat, könnyen megállapíthatná, hogy mennyivel lettünk kevesebben 2017-ben, mint 2016-ban voltunk.)

A „demográfiai lejtmenet” legfőbb okát legtöbben a gazdaság visszaesésében, az alacsony szaporulatban és az elvándorlásban látják. Bunford Tivadar, a VMSZ szabadkai tisztségviselője szerint viszont „sokan divatból mennek el” a Délvidékről.

Felszólalásában a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2017. december 29-i ülésén Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) úgy értékelte, hogy a testület „a demográfiai stratégiát félresöpörte”. A képviselő „nem állította, hogy az elvándorlás megállítható lett volna a demográfiai stratégia folytatásával, de mindenképpen szükséges volna, hogy a nemzeti tanács szembenézzen az elvándorlás problémájával és feltérképezze a vajdasági magyarok elvándorlásának mértékét és valódi okait.”

Az MNT a vajdasági magyarok számára fontos más egyéb kérdéssel sem „nézett szembe”, akkor éppen erre lenne képes?

Január 18.

Hosszú az út a jogállamig

Szerbiai az elmúlt másfél év alatt váltakozó sikerrel teljesítette az Európai Unióval (EU) folytatott csatlakozási-tárgyalások 23. fejezetével (igazságügy és alapvető jogok) kapcsolatos kötelezettségeket. „A tevékenységek egy része sikeresen folyik, sok téren viszont nagy a lemaradás” – írja a Danas c. belgrádi napilap.

Dragan Popović, a Centar za praktičnu politiku [Gyakorlati Politikai Központ] igazgatójának véleménye szerint „a papíron úgy tűnik, hogy a legnagyobb előrelépést az alapvető jogok fejezetével kapcsolatban értünk el. Az azonban, hogy magas mércéket tűztünk ki magunk elé, semmiképpen nem jelenti azt, hogy közel vagyunk a célhoz”.

– Rendkívül magas mércéket tűztünk magunk elé az alapvető jogok védelme területén, de az a benyomás, hogy senkinek nem áll szándékában ezeket a mércéket alkalmazni. Komoly problémával fogunk szembenézni, amikor az intézkedések alkalmazására kerül sor – mondja Popović. A legbonyolultabb terület a nemzeti kisebbségek jogainak kérdése lehet, tette hozzá.

– Ahhoz, hogy bármely fejezetet le lehessen zárni, szükséges, hogy ezt a határozatot becikkelyezze minden EU-s tagállam parlamentje. Már találkoztunk azzal, hogy ez egyes tagállamok, mint például Horvátország, vagy Románia, zárolják az egyes fejezetek megnyitását a nemzeti kisebbségek kérdése miatt – emelte ki Popović, hozzátéve, hogy „észrevehető különbség van az egyes, erős politikai háttérrel rendelkező kisebbségek iránti viszonyulásban, mint amilyen a magyar, és azok között, akiknek ilyen támogatásuk nincsen, mint az albán vagy a bosnyák”.

– Egészében véve, nincs esély arra, hogy a 23 tárgyalási fejezetnek ezt a részét az elkövetkező néhány évben lezárják – állítja határozottan Popović.