Húshiány Szerbiában? A hazai tányérba is alig jut, a kivitelről pedig csak álmodni lehet?
A szerbiai ólakban, istállókban egyre kevesebb haszonállat található. Egyes becslések szerint a jószágállomány felújításához az államnak a következő öt évben intenzíven be kellene fektetnie a sertés- és szarvasmarha-tenyésztésbe.
Az a paradoxális helyzet álakult ki, hogy a szerb állam ugyan elhárította a Kínába, Törökországba és Oroszországba való export adminisztratív akadályait, de ugyanakkor nincs elegendő hús, amit értékesíteni lehetne az említett piacokon (is).
Mivel a szerbiai állattenyésztők egy része áttért a növénytermesztésre, még kevésbé várható gyors változás ezen a téren.
Egyébként Szerbia a szabad kereskedelemről szóló megállapodásokat kötött a távoli országokkal, ami például azt jelenti, hogy éves szinten Törökországba 5 ezer, Kínába pedig 500 ezer húst lehetne vámmentesen exportálni.
Milan Prostran ismert agrárszakember ugyanakkor rámutatott még egy kedvezőtlen tényezőre: ha lenne is elegendő sertés- és marhahús Szerbiában, ára az aranyéhoz hasonló kellene, hogy legyen, máskülönben a szállítási költségeket is nehéz lenne fedezni.
Amúgy
Szerbia ma mintegy kétmillióval kevesebb sertést és kb. egymillióval kevesebb szarvasmarhát számlál, mint a kilencvenes években,
tehát a kínai piacra való kivitel illúziónak tűnik.
A Kínával kötött megállapodás félmillió tonna hús vámmentes exportját irányozza elő évente, miközben Szerbiában 450 000 tonna húst sem termelnek ki. Mi több, Szerbia eddig az EU-s „kvótát” sem teljesítette, amely évi szinten 8 780 tonnát tesz ki, míg Szerbia csak 1 500 tonnát exporált.
Ha már az uniónál tartunk, az EU-s országokban, az állattenyésztés a mezőgazdasági termelés 70, a növénytermesztés pedig 30 százalékát teszi ki. Szerbiában ez az arány fordított.
(Novosti nyomán)
