A „vámpírizmus” első esete Szerbiában
A sok nyomasztó közéleti-társadalmi téma után íme egy könnyedebb.
Egyes 18. századi dokumentumok szerint szörnyű eseménysorozat játszódott le a közép-szerbiai Kisiljevo településen.
A pozsareváci és a belgrádi béke közötti időszakban (1718-1739) az adminisztráció és az archívumanyagok vezetése úgymond német precizitással történt. Ennélfogva abból a periódusból viszonylag sok dokumentum maradt meg.
Az egyik irat szerint 1725-ben fordult elő a „vámpírizmus” első esete Szerbiában.
Egy Frombald nevű bürokrata jegyzetében az áll, hogy Kisiljevóban abban az évben egy nyári napon, 24 óra leforgása alatt kilenc személy titokzatos körülmények között hunyt el. Halálos ágyukon mindannyian azt mondták, hogy Petar Blagojević megboldogult falubeli „álmukban fojtogatta őket”, ezért most meg kell halniuk.
Blagojević „szelleme” az özvegyét is meglátogatta. Azt kérdezte tőle, hol van az opankája (szíjas bőrsaru). A megrémült asszony kirohant a házból és a szüleihez költözött, írta Frombald.
A helyiek ekkor úgy döntöttek, kinyitják Blagojević koporsóját. Volt mit látniuk. A holttest nem indult oszlásnak, az arca friss, a bőre hófehér, a szája pedig véres volt. Feltételezték, hogy kiszívta áldozatai vérét. Karót szúrtak a vámpír szívébe.
Nagyjából így szól a giccses történet. Az erről szóló dokumentummal a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) is foglalkozott. Megállapította, hogy az irat hitelessége kétségbe vonható.
Akárhogyis, a kisiljevóiak szívesen indítananák amolyan vámpírturizmust, mert szerintük övéké volt az első vámpír a világon. (A szerbek mindenben, még az ilyen képtelenségekben is elsők akarnak lenni.)
Ez azonban aligha fog nekik sikerülni, ugyanis a legenda szerint „Vlad Tepes, ismertebb néven Drakula gróf 1431-ben született”.
(kurir.rs nyomán, fotó: zVg/kosmo.at)
A képen (állítólag): Petar Blagojević
