Szerbiai régészek érintetlen római kőszarkofágot találtak
Érintetlen, értékes leletekkel teli kőszarkofágot találtak régészek Szerbiában, a római kori Viminacium település maradványai között, amely a Szendrőhöz közeli Kostolac mellett található.
Alig akad rá példa, hogy sértetlen római kori szarkofágot találjanak
A szerb sajtó beszámolói szerint ez a második alkalom, hogy olyan szarkofágot fedeztek fel, amelyet korábban még nem nyitottak fel és nem raboltak ki. A díszítés és felirat nélküli szarkofágban egy középkorú férfi és egy fiatal nő maradványai voltak.
A csontok mellett arany- és ezüstékszerekre, dísztárgyakra, három üvegedényre, 3. századi bronz pénzérmékre, és parfümös, illetve balzsamtartó üvegcsékre leltek a kutatók. A nő aranyfülbevalót és nyakláncot viselt, mellette ezüsttükör és drága hajdíszek feküdtek, az ujján arany jegygyűrű volt, a férfi pedig ezüstövet hordott.
Nem tudni, hogy jegyesek, vagy apa és lánya feküdtek a kőkoporsóban
A leletekből az archeológusok arra következtettek, hogy a férfi és a nő a Római Birodalom felső osztályába tartozhatott. A régészek most azt vizsgálják, hogy egy jegyespárt temettek-e el együtt, vagy pedig apa és lánya feküdt a koporsóban.
A szarkofágból előkerült néhány női aranyékszer, és egy bronz ruhatű, egy fibula FORRÁS: REUTERS/MARKO DJURICA
Miomir Korac, a szerb Régészeti Intézet igazgatója rámutatott: érdekességnek számít, hogy a férfi mellett semmilyen személyes tárgyat nem találtak, míg a nőt egyértelműen a saját ékszereivel együtt temették el.
1883 óta folynak ásatások az egykori római municipium területén, de az egykori ókori város legnagyobb részt még feltáratlan FORRÁS: REUTERS
A lelőhelyen eddig több tízezer leletre bukkantak, közöttük aranyozott, varázsláshoz használatos cserepekre, márványból és jádekőből készült szobrokra, freskókra és edényekre, valamint mintegy 14 ezer sírra.
A rómaiak alatt virágzott, a hunok elpusztították
Viminacium, amely a Belgrádtól mintegy 70 kilométerre keletre fekvő Kostolachoz tartozik, nem messze Kevevárától vagy Székelykevétől a Római Birodalom egyik katonai táborhelye, az egykori Felső-Moesia központja volt.
A rajta áthaladó út kötötte össze a birodalom nyugati részét Konstantinápollyal. Az első emlékek a városról az 1. századból származnak, amikor már virágzó településnek számított.
A történészek szerint az 5. században a hunok elpusztították, később azonban Justinianus császár – stratégiai jelentősége miatt – újjáépítette, ám Viminacium lassan elpusztult.
Viminacium mára a régészek értékes lelőhelyévé vált, ám eddig a 450 hektáron fekvő ókori településnek csupán 4 százalékát tárták fel. A kutatás 1882 óta folyik a területen.(MTI)
