Délvidéki „nagy sikerek”…
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor műsorán szerepelt a magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című pódiumbeszélgetés is. A panel résztvevői a téma politikai szempontjait járták körbe.
A Délvidéket Erdődi Edvina (1988), jogász, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának elnökségi tagja képviselte, aki – a Magyar Szó (párt)lapban közölt írás szerint – ezt mondta:
– Szerbiában 2016-ig elégedett volt a politikai vezetőség a kisebbségi jogokkal. Amióta azonban az ország elindult az EU-csatlakozás útján, változott az álláspont, és történtek előremutató lépések. Erdődi szerint a Délvidéken nagy sikereket könyvelhettek el a közszférában, a részarányos foglalkoztatás terén. A szerb alkotmánnyal összhangban (2016 decembere óta) előrelépések történtek a személyzeti nyilvántartásban a foglalkoztatottak nemzeti hovatartozását tekintve.
Ehhez járul hozzá az anyakönyvezésről szóló törvény, amely szavatolja a nemzeti hovatartozás nyilvántartásba vételét. A jövő év kezdetétől a hivatalokban kötelesek lesznek a kért nyelven biztosítani az adatokat, ennek elmulasztását büntetések terhelik. A nemzetiségi hovatartozás önkéntes bevallása pedig nem vonhat maga után semmilyen diszkriminációt.
A magyar a legnagyobb nemzetiségi közösség a Délvidéken, ezért a kisebbségek által a közszférában betöltött munkahelyekből a legtöbb a magyarokat illeti meg; az alkotmány szerint is. A 15 százalékos lakossági arányt elérő települések önkormányzatában hivatalos nyelvként kell kezelni az adott kisebbségi nyelvet, amit az általános nyelvhasználatban is érvényesíteni kell. Ugyancsak sikerként könyvelhető el a VMSZ által benyújtott törvénymódosítás a nemzeti tanácsokról, amely a magyar nemzeti választói névjegyzékbe való feliratkozást érinti.
Az oktatás, a tankönyvek és a tanterv terén ugyan tapasztalhatóak még hiányosságok, de itt is előremutató folyamatokról beszélhetünk. Például a szerb mint idegen nyelv oktatásáról, amely a tömbökben élő magyar fiatalok szerbtanulását segítheti – hangoztatta Erdődi.
A bálványosi szabadegyetem „pódiumbeszélgetésén” nem vehet rész „akárki”, hanem csak az akit erre „meghívnak”, „felkérnek”, aki ilyen pártfeladatot kap. Erdődi Edvina nem „akárki” – annak ellenére, hogy a közéletben szinte ismeretlen – hanem a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának elnökségi tagja, aki Fideszes gyakornok volt az Európai Parlamentben (ahol a Fidesz/VMSZ-es „Deli Andor képviselő úr fogadta”, mint Pásztor István pártvezető Ábel fiát is).
A szabadegyetem részvevői és hallgatói Erdődi „kifejtése” alapján azzal a mély (és téves) meggyőződéssel mentek haza, hogy a Délvidéken a magyar kisebbség helyzetével minden a legnagyobb rendben van, hiszen – a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), vagyis az Ifjúsági Fórum anyapártjának köszönve – „nagy sikereket könyvelhettünk el a közszférában, a részarányos foglalkoztatás terén”. (Erre a témára alkalom adtán még visszatérek.)
Erdődi szerint „ugyancsak sikerként könyvelhető el a VMSZ által benyújtott törvénymódosítás a nemzeti tanácsoktól”. (Akárcsak Pásztor Bálint, a VMSZ elnökségi tagjának, vagy a Szerb Haladó Párt – SNS parlamenti képviselőinek a hangját hallanám.)
Az egyedüli „hiányosságok” – Erdődi véleménye szerint – „a tankönyvek és a tanterv terén ugyan tapasztalhatók még, de itt is előremutató folyamatokról beszélhetünk” – tette.
– Összességében jó törvénymódosítások születtek, és kielégítőek a kisebbségi jogok – értékelte Erdődi.
Mást, sajnos, nem is lehet(ett) elvárni a VMSZ nem is éppen fiatal, de szép reményű politikusától.
Kritikus hang, vagy bátrabb, valós (helyzet)elemzés a délvidéki/vajdasági magyarokról nem létezik? Ez lenne a nemzeti kisebbségi jogvédelmünk? Még a Vajdasági Magyar Diákszövetség perét sem hozta fel a Jogtudományi Kar ellen! Hogy a délvidéki magyar autonómia ügyét ne is említsem. A szabadegyetem részvevői esetleg még tudomást szereztek volna az itteni magyarok valós helyzetéről. Ugyan már! A problémák felvetése még ártana a VMSZ és a Szerb Haladó Párt szövetségének/tekintélyének.
Ezért kár volt Tusványosra utazni!
