A mezőgazdaság mélyülő válsága – makacs számadatok tükrében
Az elmúlt években sokszor lehetett hallani, hogy a mezőgazdasági termelők fokozott támogatásokban részesülnek, az agráripar pedig rövidesen felvirágzik.
Aztán olyan információk láttak napvilágot, melyek szerint a gazdáknak valójában nincs is okuk panaszra, hiszen a haladó rendszer mindent megadott nekik, biztosította a folyamatos fejlődéshez szükséges feltételeket.
Ezzel az idilli képpel szemben a válóság igencsak borús.
A termelők helyzete a „sárgák” hatalma alatt sem volt fényes, de amit a haladók ezen a téren (is) művelnek, az egyszerűen minősíthetetlen. Lássunk néhány árulkodó számadatot.
A gerila.rs portál által közzétett adatok szerint az agráriparban használt üzemanyag ára 2011-ben, tehát a Vučić-rezsim előtt 95 dinár volt, ma pedig 165 dinár (a különbség 73,5 százalék).
A kukorica felvásárlási ára a „sárgák” idejében átlagosan 24 dinárt tett ki, mára viszont siralmas 16,70 dinárra süllyedt (a különbség 30 százalék).
A búza ára 2011-ben 28, 2018-ban pedig csak 17,70 dinár (a különbség 37 százalék).
A hektáronkénti támogatások a haladók hatalomra kerülése előtt 14 ezer dinárt tettek ki, mára pedig mindössze 4 ezer dinárra zsugorodtak!
Ez a néhány fontos tétel aligha igényel mélyebb elemzést.
Ezek után kész csoda, hogy az itteni mezőgazdaság egyáltalán létezik.
A fenti tények leginkább a délvidéki gazdákat sújtják, hiszen zömében ők etetik egész Szerbiát.
