Martonyi: „Bele kell törődnünk a területvesztésbe” (…) „Vannak arra utaló jelek, hogy Szerbiában kettős mérce érvényesül”

Éves beszámolót tartott kedden az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának (NÖB) Martonyi János külügyminiszter. A tárcavezetőt – aki nemzetpolitikai téren egy konkrét eredményt sem tudott említeni – a jobbikos Szávay István mellett több fideszes képviselő is kellemetlen kérdésekkel szembesítette.

A kül- és nemzetpolitika nem választható ketté, a magyar ügyek szinte mindenhol szóba kerülnek, a konfliktusokat kerülni kell, mert ennek negatív következményeit a határon túli magyarok viselik, viták és feszültségek pedig mindig voltak és lesznek is – nagyjából így foglalható össze Martonyi János expozéja.

A külügyminiszter szerint „jelentős eredmények” születtek a visegrádi együttműködés területén, a magyar-román kapcsolatok rendkívül biztatóak, Szerbiával viszont csak „mérsékelt előrelépés történt”. Meglátása szerint a „nézeteltérések” fő oka, hogy a környező országok nem ismerik el a közösségi, csak a személyes jogokat. Mint fogalmazott, Magyarországnak „semmiféle területi igénye nincsen”, minden ilyen felvetés „abszurd és nyilvánvalóan nevetséges”, ennek ellenére a szomszédos országokban gyakran riogatják ezzel az embereket. Martonyi szerint a megoldást az jelentheti, ha mindenki elfogadja a kialakult helyzetet: Magyarország beletörődik a területvesztésbe, a környező országok pedig biztosítják a közösségi jogokat.

A Fidesz beírta magát a történelemkönyvekbe

Martonyi felvezetője után kormánypárti képviselők következtek, elsőként Potápi Árpád János, a bizottság elnöke, aki kijelentette, ha a Fidesz az elmúlt három évben semmit sem csinált volna a kettős állampolgárság megadásán kívül, már azzal is beírták volna magukat a történelemkönyvekbe. Párttársa, Csóti György csatlakozott az országhatárok örök változatlanságát hirdetők táborához, majd hozzátette, a „területért jogokat” elv alapján „a korábbiaknál határozottabban” kell követelni a külhoni magyarok legteljesebb autonómiáját.

Az MSZP szintén örömmel nyugtázta, hogy Magyarország beletörődött megcsonkításába, és hogy a kormány nemzetpolitikájának homlokterében a jó szomszédságpolitika áll. Szabó Vilmos viszont úgy véli, amikor a miniszterelnök kokik kiosztásáról beszél, és Brüsszelt Moszkvához hasonlítja, az nem szolgál magyar érdekeket. A szocialista politikus kifogásolta az MSZP-nek kedves külhoni magyar pártok (RMDSZ, Most-Híd, UMDSZ) negligálását is.

A bizottság elnöke Szabó felszólalása után emlékeztetett, hogy az MSZP az elmúlt egy évben nem vett részt a testület munkájában, így véleményüket sem ismerhették meg.

Jobbik: Nem látni az érdemi előrelépést

Az ellenzéki képviselők közül a legkeményebb kritikát a jobbikos Szávay István fogalmazta meg, aki sajnálatát fejezte ki, hogy Martonyi egy konkrét előrelépésről sem számolt be, igaz, erre nem is nagyon volt példa. Véleménye szerint a kormány folyamatosan túlkompenzál, és felesleges gesztusokat tesz, erre jó példa, amikor a külügyminiszter egy találkozó után kijelentette: még sosem voltak ilyen jók a magyar-román kapcsolatok, majd ezután román kollégája közölte: szó sem lehet autonómiáról, Székelyföldet feldarabolják. „Amikor Felvidéken középkori módszerekkel üldözik és jogfosztják a magyarokat, és miniszter úr az eddigi biztató együttműködés folytatását reméli, azt nehéz megkülönböztetni Kovács László (volt szocialista külügyér – a szerk.) korábbi munkásságától” – mutatott rá Szávay.

A jobbikos képviselő számos konkrét ügyben – Erdélyben a kommunizmus alatt elkobzott vagyon visszaszolgáltatása (restitúció), csángó oktatás, ukrán nyelvtörvény, koszovói szerb cigányok Délvidékre telepítése, szlovák állampolgársági törvény, stb. – kért tájékoztatást. Utóbbi kapcsán emlékeztetett, hogy a magyar állampolgárságukat vállaló felvidéki magyarokat két éve vegzálják, és nem látni, hogy az ügyben bármilyen érdemi lépés történt volna.

Szávay továbbá kifogásolta, hogy – bár a külhoni magyarság rendszeres elszenvedője kirívó jogsértéseknek – a kormányváltás óta Budapesten nyilvánosan csak egyszer rendelték be egy szomszédos ország nagykövetét, amikor a román miniszterelnök kijelentette: Magyarország miatt van szükség erősebb uniós számonkérési mechanizmusra. A jobbikos képviselő végül a kormány figyelmébe ajánlotta Szerbia azon törekvését, amely etnikai alapú területi autonómiát követel az elszakadt koszovói szerbeknek, ez véleménye szerint Magyarországnak is hivatkozási alap kell legyen a délvidéki magyarság esetében.

Fasiszta megszállók vagyunk

Az ellenzéki pártok mellett volt néhány fideszes képviselő, aki kényelmetlen kérdéseket tett fel a külügyminiszternek. Ékes Ilona például az újabb temerini magyarellenes atrocitások mellett a Csurogra tervezett emlékmű kapcsán érdeklődött. A délvidéki város 1942-ben magyar, 1944-ben szerb pogrom helyszíne volt, és méltó emlékhely hiányában a több ezer legyilkolt magyar hozzátartozói a mai napig nem tudják leróni kegyeletüket. A magyar állam 25 millió forinttal támogatta egy emlékmű felállítását, de a terveken kívül eddig nem történt semmi, noha korábban Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök főhajtása is szóba került. (Áder János hasonló gesztusáról és ennek hátteréről bővebben itt olvashat – szerk.)

Ezzel kapcsolatban Ékes felhívta a figyelmet, hogy Nikowitz Oszkár belgrádi magyar nagykövet két olyan megemlékezésen is részt vett, ahol a magyar hadsereget „fasiszta megszállóknak” nevezték, és nincs tudomása arról, hogy ezeket a hamis vádakat a kormány cáfolta volna. A Glatz Ferenc által vezetett magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság ráadásul mindent megtesz azért, hogy ezek a hamis állítások tovább éljenek – tette hozzá.

A szintén fideszes Kőszegi Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az is sokat árt a magyar ügynek, ha a kormány olyan dolgoktól határolódik el, amelyek el sem hangzottak. A kormánypárti képviselő ezzel arra utalt, hogy Martonyi János tavaly augusztusban nyilvánosan elhatárolódott az erdélyi EMI-táborban tett kijelentésétől, miszerint van lehetőség Trianon revíziójára. (Ennek hátteréről itt és itt olvashat bővebben – a szerk.) Kőszegi emellett a Külügyminisztérium megélhetési, úgynevezett „karrierdiplomatáinak” munkáját is kritika tárgyává tette, mondván ők rendszerint saját hosszú távú túlélésükben gondolkoznak a nemzeti érdekek helyett.

Martonyi: A szerb állam felelőssége a magyarverések

Martonyi János a felmerült kérdésekre és kritikákra válaszul kifejtette: a román restitúciós és szlovák állampolgársági törvényt napirenden tartják, folyamatosak a szakértői tárgyalások, és vannak apróbb eredmények is. Itt megjegyezte, számos érzékeny kérdés rendezésének nem használ a nyilvánosság. Elismerte ugyanakkor, hogy a „kiváló magyar-román partnerség” az utóbbi időben veszélybe került, ami „aggodalomra ad okot”.

Az MSZP-s érdeklődésre elmondta, külügyminiszterként nemrég volt egy fél órás beszélgetése Bugár Bélával, a Most-Híd elnökével, Gajdos István UMDSZ-elnök ügyéről pedig azért nem akar beszélni, mert akkor zárt ülést kéne elrendelnie. (A kárpátaljai politikusról Németh Zsolt külügyi államtitkár korábban úgy fogalmazott: nemzetbiztonsági kockázatot jelent – a szerk.)

A szerbek autonómiakövetelése kapcsán elmondta, Magyarországnak jó, ha eggyel több példára tud hivatkozni. Elárulta, a szerb köztársasági elnök főhajtása nem fog elmaradni, de részleteket egyelőre nem tud mondani. A temerini magyarverések kapcsán úgy fogalmazott, „vannak arra utaló jelek, hogy kettős mérce érvényesül a magyarok hátrányára”, továbbá „ezek az inzultusok elfogadhatatlanok”, de ezt sem Budapest, sem a vajdasági magyar pártok nem tudják megoldani, ez a szerb állam felelőssége. Martonyi sajnálattal állapította meg, hogy korábban Boris Tadić szerb államfőnél sem sikerült e téren eredményt elérni.

Nincsenek megélhetési diplomatáink

A március 16-i ungvári magyarellenes incidens kapcsán a külügyér leszögezte, a szomorú eset azt mutatja, hogy a mélyrétegekben ellenséges érzelmek munkálkodnak a magyarokkal szemben. Üdvözölte azonban Mikola Azarov ukrán miniszterelnök elítélő nyialtkozatát és a Szvoboda nevű magyarellenes párt elhatárolódását.

Végül Martonyi kikérte magának Kőszegi kijelentését, miszerint a minisztériumban megélhetési diplomaták dolgoznak, ez szerinte sértő azokkal szemben, akik kemény munkát végeznek nagyon nehéz körülmények között.

A mintegy két és fél órás meghallgatáson az LMP-ből kivált Párbeszéd Magyarországért formációt Szabó Rebeka képviselte, ám a képviselő egyik témához sem tudott hozzászólni, és félidőben az üléstermet is elhagyta.

(alfahir.hu)