A rekedtségről

A rekedtség, bár néha csak hetek alatt gyógyul meg, valahogy a köztudatban nem számít betegségnek. Pedig…

Hangképző szerveink úgy működnek, mint egy húros hangszer. Aki látott már egymás mellett nagybőgőt, csellót és hegedűt, megnézte a hangszerek teste és a húrok vastagsága közti különbséget, azt is érti rögtön, miért mélyebb a férfiak hangja a nőkénél, és honnan jön a gyerekhang édes csicsergése. Az emberi hangot a rezgő hangszálak képzik. Hogy is néz ki ez a valóságban? A gégében lazán függnek a hangszálak, kicsit szárítókötél szerű helyzetben. A beáramló levegő hatására rezegni kezdenek, ez képzi a hangot, abban a tartományban, amit a fül is érzékelni képes. 

Az egészséges hangszálak elefáncsont-fehér színűek, egy érzékeny hártya borítja felületüket. Ha ehhez vírus, vagy baktérium tapad, és gyulladást okoz, a hangszál megvastagszik, és más, gyakran torz hangot ad ki. Ez a rekedtség, röviden. Nemcsak vírusok, bacik okozhatják, hanem pl. énekeseknél, tanároknál a megerőltetés is, vagy egy hirtelen környezeti sokk, mondjuk egy jeges Mojito formájában.

A rekedtség, bár néha csak hetek alatt gyógyul meg, valahogy a köztudatban nem számít betegségnek. Kivéve, ha nagyon kellene a hangunk a munkánkhoz, ilyenkor minden óra számít.
A hagyományos terápia a kíméletesség, magyarul hallgassunk, kommunikáljunk a szemünkkel és a kezünkkel, ami akár szórakoztató is lehetne, ha a gyógyulás nem tartana olyan sokáig. Fontos ilyenkor a hangszálak nedvesítése is, sós párában a hangunk is hamarabb magához tér!!!
Amikor nincs hagyományos kúra egy nem túl súlyos, de azért bosszantó betegségre (pl. egy enyhe allergia, egy vírusos nátha, a rekedtség vagy gyomorpanaszok) a homeopátia mindig tartogat megoldást. A rekedtségre, gégegyulladásra, vagyis minden olyan légúti bántalomra, ami a torok alatti területet érinti, nagyon jól bevált háziszerek vannak, mint pl. a méz.

(Gye)