Vissza kell venni a szabadságot!
Zsoldos Ferenc listavezetővel az élen a Magyar Mozgalom (MM) küldöttsége október 16-án adta át a 35 nevet tartalmazó (teljes) jelöltlistát és az 1385 támogatói aláírást a november 4-ei nemzeti tanácsi választásokra.
Az MM a jelöltek listáját október 22-én mutatta be. – A listán olyan emberek neve szerepel, akik már sokat tettek a délvidéki magyar közösségért – hangoztatta Zsoldos Ferenc listavezető, aki a választási programot ismertette a szabadkai sajtótájékoztatóján, amelyen néhány, a listán szereplő jelölt is megjelent.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) ismét a Magyar Összefogás nevű listával vesz részt a választásokon, amelyet augusztus 27-én mutatott be Pásztor István, a VMSZ elnöke és Hajnal Jenő, a lista vezetője.
Bejelentette indulását a választásokon Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) is, meg is kezdték a támogató aláírások gyűjtését, majd közben többször azt jelezték, hogy egyes önkormányzatokban ellehetetlenítik a számukra az aláírások hitelesítését. Végül Tari István listavezető úgy döntött, hogy a körülmények miatt nem vállalja a lista vezetését, a VMDK-nak azt javasolta, hogy bojkottálják a választásokat, amit a párt vezetése el is fogadott.[5]
A Rácz Szabó László vezette Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) október-én úgy döntött, hogy nem vesz részt a választásokban.
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) nevében Vass Tibor jelezte, hogy részt vesznek a választásokon, azonban végül mégsem állítottak listát.
Négy évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Tanács 35 mandátumáért négy lista versengett, most viszont csak kettő közül lehet választani.
Zsoldos Ferenc az MM választási programjának ismertetésekor bejelentette: „A Magyar Mozgalom azon célok megvalósításáért indult a nemzeti tanácsi választásokon és azért indított saját listát, amiért megalakulása óta küzd, illetve amiért a mozgalmat létrehozó emberek már a szervezet megalakulása előtt is küzdöttek, hogy ez a közösség visszanyerje szabadságát a döntéshozatalban”.
– A Magyar Mozgalom egy lázadás egy rossz rendszer ellen. Mozgalmunkat ez a rossz rendszer minden erejével, minden hatalmával megpróbálta eltaposni. A mozgalomhoz tartozó személyeket megpróbálta anyagilag ellehetetleníteni. De nem sikerült neki, hiszen itt vagyunk! Én azt hiszem, hogy a Magyar Mozgalom a délvidéki magyarság lelkiismerete. Ezek az emberek még hisznek a változásban és a délvidéki magyar demokratikus jövőben – hangoztatta egyebek között Zsoldos.
Az MM választási programja legfontosabb célnak „a Vajdaságban már évszázadok óta létező magyar közösség fennmaradásának, stabil életminőségének és egészséges otthonérzetének a további biztosítását” tűzte ki.
Ennek érdekében szorgalmazza a Magyar Nemzeti Tanács korábbi hatásköreinek visszaállítását, a kisebbségi önkormányzat oktatási, művelődési, tájékoztatási és hivatalos nyelvhasználati jogköreinek bővítését; követeli a jogbiztonság és a sajtószabadság megteremtését; elutasítja a szomszédos országokkal fennálló konfliktusok mélyítését és a pártalapú foglalkoztatást, valamint minden olyan külpolitikai törekvést és belpolitikai fejleményt, amely egyre inkább eltávolítja az országot a demokratikus, polgári társadalmaktól.
A Magyar Mozgalom programja vezérelvnek 4-D (-betűvel kezdődő) fogalomban határozta meg mindazokat a társadalmi problémákat és feszültségeket, amelyek összességükben meghatározzák egy közösség helyzetét, és a benne élő egyének közérzetét és életminőségét. Ezek:
– a demográfia (amely a gyermekvállalást, a munkába állást és azt itthon maradást célozza meg);
– a demokrácia (vagyis minden olyan kezdeményezés és intézkedés támogatása, amely fejleszti a demokráciát);
– a decentralizáció (amely a javak és felhatalmazások arányos elosztását szorgalmazza), és
– a depolitizáció (vagyis érvényszerzés annak a az elvnek, hogy a szakmai felkészültség, a törvénytisztelet és a munkához való viszony legyen az elsődleges kiválasztási szempont a munkába álláskor és előmenetelkor).
A Zsoldos Ferenc választási felszólalásai és az MM választási programja új, a VMSZ/BMC megalázó és közösségromboló politikájával ellentétes, a közösség megmaradása szempontjából fontos célokat és elveket fogalmazott meg. A kérdés csupán az, hogy ezek mennyire jutottak el a választópolgárokhoz, mennyire érintették meg azokat?
Az MM programjának persze vannak hiányosságai is. Egyetlen szóval nem említi például a magyar közösség autonómiáját. A Mozgalom is lemondott volna erről? És az is nagy kérdés, hogy az a néhány tanácsnoki hely, amit a MM megszerezhet, megéri-e a testület legalizálását?
Nagy kár, hogy a VMDK-nak és a MM-nak nem sikerült megegyezni a közös választási fellépésben. Annak ellenére, hogy a VMSZ/BMC hatalmas pénzekkel és infrastruktúrával mindent lehengerlő kampányt folytat, nem kímélve még az óvodás és az általános iskolás gyermeket sem, és hogy csaknem a teljes magyar nyelvű sajtót irányítja. Közös fellépés esetén sokkal nagyobbak lettek volna az esélyek (és a vajdasági magyarság esélyei is) a politikai változásokra, mint amennyit talán a MM-nak egyedül sikerül elérni. Mindkét szervezet vezetőségének a felelőssége, hogy ez most, sajnos, nem jött össze.
A magyar választónak most két lehetőségük van:
Az egyik, amire a VMDK szólított fel, hogy „otthon maradnak”, vagyis bojkottálják a november 4-ei szavazást. Ez által elkerülik azt, hogy részeseivé válnak „az MNT árulásainak, a hatalom kiszolgálásának, a korrupt rendszernek”.
A másik pedig, hogy megjelennek az urnáknál, de a Magyar Mozgalom listájára szavaznak. Ezzel azonban csak a „Megalázott Magyarok Nemzeti Tanácsának” törvényességét és a szerb hatalom kisebbségi kirakatpolitikáját segítik.
Mivel a nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban – de más, a közösséget érintő fontos kérdésben – sem volt közvélemény kutatás (a VMSZ/BMC házalóit kivéve, amikor a Magyar Összefogás programját és ajándékokat osztogattak), csak találgatni lehet(ne) a választópolgárok viszonyulását az MNT-választásokhoz: Elmennek-e szavazni és melyik listára voksolnak? November 4-e után megtudjuk.
Ne arra várjunk, hogy majd valaki, vagy valakik „visszaadják a szabadságot”! Csak annyi szabadságunk lesz ugyanis, amennyit megszerzünk, amennyiért megküzdünk!
BOZÓKI Antal – bozokiantal.blogspot.com
Újvidék, 2018.október 26.