A nagyszerb propaganda ára: Továbbra is mindenhonnan dől a pénz „Péter király zoknijába”
Még mindig nem lehet tudni, milyen címen fut majd a Délvidék elszakításáról (is) szóló film, sem azt, mikor kerül sor a bemutatóra (hiszen még mindig forgatják a mélyszerb propagandafilmet). Csak egyvalami biztos: a délvidéki magyarságot megalázó alkotásba továbbra is megállás nélkül dől a pénz.
A „Péter király Szerbia dicsősége”, az „I. Péter király” és újabban a „Péter király zoknija” merült fel a szegyenteljes mozi lehetséges címeként.
Lazar Ristovski ismert szerb színész, a Szerb Haladó Párt egyik ütőkártyája, a film producere és főszereplője, míg fia, Petar a rendező.
Hatalmas pénzeszközet nyertek egy (minden bizonnyal rezsim által irányított) pályázaton. Nem lehet pontosan tudni, mekkora összegről van szó, de a szerb média egy része szerint
súlyos eurómilliók ütötték a stáb markát (és nyilván azokét is, akik „beépültek”).
Emellett a Szerb Közszolgálati Televízió (RTS) felső utasításra 2,3 millió eurót volt kénytelen kiválasztani a költségvetéséből az említett célra.
Továbbá Aleksandar Vučić szerb elnök két nagy haverja, Dragan Marković, az Egységes Szerbia párt vezetője (és Arkan volt harcostársa), valamint Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke adományaikkal (értsd: a polgárokból kipréselt pénzzel) szintén segítik a nacionalista „látványosság” elkészítését.
A legszörnyűbb talán mégis az a tény, hogy a szerbiai önkormányzatok (köztük sajnos a zömében magyarlakta délvidéki községek és városok is) haladó nyomásra előre meg kellett, hogy vásárolják a mozijegyeket a befejezetlen filmhez. A VMSZ „természetesen” nem tiltakozott.
Eközben Lazar Ristovski továbbra is siránkozik, mert szerinte
mindez nem elég az általa megálmodott „grandiózus mű megszüléséhez”.
A gerila.rs portál információja szerint – mivel a film egyes részeit Valjevóban forgatják – a város korábban 2,85 millió dinárral „szállt be” a forgatás költségeibe.
A producer azonban tovább követelőzött, ezért a napokban a valjevói polgármester további 862 ezer dinárt biztosított számára, mégpedig a folyó költségvetésből, vagyis a lakosság alapvető szükségletei pénzelésének rovására.
Félő, hogy ezzel még mindig nem ért véget a gyomorforgató történet.
A délvidéki önkormányzatokat is (újra) előszedhetik.
Reméljük, a megalomániás projekt nem vezet odáig, hogy az így is megalázott és kisemmizett délvidéki városokról az utolsó bőrt is lenyúzzák…
