Kiszolgáltatta Pécset a szerbeknek a feminista, nudista, szabadkőműves presbiter

Református presbiter, szülész-nőgyógyász, nudista, feminista, szabadkőműves – és talán a legnagyobb kommunista pécsi hazaáruló. Ez Dr. Doktor Sándor élete címszavakban. A sokoldalú politikus fejében egy ritkán tapasztalható káosz uralkodott, érdemes belepillantani.

Magyarországon az előző, kommunista-szocialista rendszer egyik hőse volt Doktor Sándor. A rendszerváltás után a korábban piedesztálra emelt szülész-nőgyógyászt, korának egyik legnagyobb hazaárulóját nyilván megfosztották nimbuszától, viszont tagadhatatlan, hogy a tudományos életben ért el áttöréseket. Ellentmondásosnak azonban még így is nehezen nevezhető a kommunista hős, ugyanis nagy szerepet vállalt Pécs első világháború utáni szétrombolásában, tálcán kínálta fel a várost a megszálló szerbeknek.

A témában nemrég tartott előadást dr. Radó Bálint, a Baranya Megyei Levéltár Főlevéltárosa, aki segített eligazodni Doktor Sándor életpályáján.

Ha Doktoron múlt volna, ez a terület ma szerb kézen lenne (Forrás: http://magyar-historia.blogspot.hu)

Dr. Doktor Sándor 1864. január 4-én született Beregrákoson, egy tízgyermekes református parasztcsaládba. Szülei hosszú éveken át lelkésznek szánták, ám ő végül Budapesten az orvostudományi egyetemet végezte el. Miután lediplomázott, több évet kint töltött Nyugat-Európában, ahol a korszellem, a látásmód is hatott rá – éppen ezért furcsa a kommunizmus felé való fordulása is később.

Teljes zűrzavar, világképek összemosódása

Rettentően komplex volt Doktor Sándor látásmódja. A neveltetéséből adódó vallásos vonal mindvégig jelen volt, több késői írásában megjelenik Isten neve párhuzamosan a kommunista materialista szemlélet mellett. A szovjet hatalom mindvégig csak ez utóbbit igyekezett persze hangsúlyozni, kidomborítani. A kádári időben „haladó értelmiségiként” emlegették.

Nézetei között tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Doktor Sándor minden bizonnyal szabadkőműves volt. Írásos bizonyíték persze nincs rá, hiszen a titkos társaság nyilván nem dokumentálja saját dolgait, de kortársai tudni vélték róla, hogy a pécsi Irányi Dániel páholyához tartozott. A szabadkőművesekhez való csatlakozásában biztos nagy szerepet játszott az a pár év tanulmányút Nyugat-Európában.

A szabadkőművességnek tulajdonképpen három világosan kihirdetett programja volt: a filozofikus, a filantróp és a progresszív szempont szerinti tevékenykedés. Abból a szempontból jeleskedett Doktor Sándor, hogy életpályáján lekövethető mindhárom felfogás.

Vilt Tibor alkotása az idős Doktor Sándorról – ekkor még a helyén volt

Egyfelől hosszú évekig nem szakadt el felekezetétől, 1903 és 1906 között az újonnan alakuló belvárosi református egyházközség presbitere volt, később viszont nézetei miatt elváltak útjai a helyi egyházi vezetőktől.

Másfelől a marxista tanok jobban domináltak minden más irányzatnál. Nevéhez fűződik a Pécsi Munkásképző Egylet megalapítása, aminek aztán ő lett az elnöke. Egy „Munkásiskolát” is indított, a városháza dísztermében szervezett előadásokat, ő maga is gyakran hirdette ott a tanokat. A Pécsi Szociáldemokrata Párt alakulásakor is kulcsszerepet játszott, később elnöke is lett. És elévülhetetlen „érdemei” vannak abban, hogy az első világháborút követő szerb megszállás teljesen tönkretehette a várost.

Mindemellett jelen volt a tudós-kutató-orvos irányultság is. A bábaképzés, nőgyógyászat, önkéntes nővérképzés terén jeleskedett, sok orvosi egyesület vezetője volt. Az első világháborúban Doktor Sándor önkéntes vöröskeresztes ápolónői tanfolyamot hirdetett, egy mozgó hadikórházat állíttatott fel Pécsen vezető orvosként, amivel aztán egyszer a frontvonalon is megfordult.

Egyébként több más irányvonalat is képviselt: kevesen tudják, hogy a feminizmus nagy szószólója volt és sokan a nudizmus úttörőjének is tartják. Családjával, sok lányával – összesen hat született – rendszeresen fürdőzött meztelenül többek között a kórházhoz tartozó medencében – hogy ez hogyan igazítható a vallásos szemlélethez, az persze nagy kérdés és egy újabb ellentmondás.

Örült a szerb rémuralomnak

Az első világháborút követő őszirózsás forradalom után Pécsen Nemzeti Tanács alakult, elnökévé Doktor Sándort választották.

Amikor Üszögpuszta felől megérkeztek a megszálló szerb csapatok, Doktor Sándor lelkesen köszöntötte őket. Amikor pedig megbukott a Tanácsköztársaság, a számos kommunista vezető, a szerb megszállás, idegen vezetés alatt szenvedő Baranyába, Pécsre menekült. Közben a lelkes Doktor parancsára deportálták Nendtvich Andort, a legendás pécsi polgármestert.

1921-ben viszont megszületett a döntés, a győztes antant hatalmak nyomására a szerbeknek el kellett volna hagyni a térséget. Az ide menekült kommunistáknak, emigránsoknak persze ez nagyon nem akaródzott, Doktor Sándor érvelt a szerbek maradása mellett.

Ekkor kiáltották ki a kérészéletű, senki által el nem ismert Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot a Széchenyi téri nagygyűlésen, Dobrovits Péter szerb festő vezetésével.

A Baranyai Szerb-Magyar Köztársaságot kikiáltó hirdetmény

Augusztus 21-én viszont végleg menniük kellett, megérkezett a Nemzeti Hadsereg. A sokáig élő híresztelésekkel szemben Pécsett semmilyen megtorlás nem következett, amivel a kommunisták riogattak. A szerb és magyar vezetők – köztük Doktor Sándorral – Eszékre menekültek. A hazaáruló orvos ott, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban folytatta tevékenységét.

A Pécsre bevonuló Nemzeti Hadsereg

Hányattatott idős korában is hirdette a bolsevik tanokat

1941 júniusáig élt Magyarkanizsán. Doktor Sándort letartóztatták, Pécsre hozták, ott pedig felségsértés és izgatás vádjával tíz év börtönt kapott – tekintettel voltak már idős korára. A szegedi Csillag börtönbe vitték, ahonnan a váci fegyházba került később. A második világháború végén innen szabadították ki a szovjetek. Ezután Csepelen élt, kommunista gyűléseken vett részt, szónokolt, mígnem 1945-ben Keszthelyen rossz látása miatt autó elé lépett és életét vesztette.

Testét Pécsre hozták, díszsírhelyet kapott, utcát neveztek át a nevére, rövidesen pedig felavatták a Vilt Tibor által megformált egész alakos szobrát. A hazaáruló alakja egészen 2011-ig állhatott a helyén, akkor elvitték.

(Pécsma.hu nyomán)